Honnan erednek bizonyos szavak, amik nem léteznek? Gondolok itt ilyesmikre: otthol, nőlni, idősebb tőle, hagy.

Röviden: butaságból, figyelmetlenségből, felelőtlenségből, ezek együtteséből. Hangzás, félrehallás után, fölösleges (de jópofinak tűnő) rövidítésből, ferdítésből.

Aztán olyan sokan használják, hogy általánossá válik. Ha abszurd, akkor a butaság terjedésének és mélyülésének jele.

Idősebb nálánál :)

Ezek tájnyelvi kifejezések és kár, hogy sokan arra teszik fel az életüket, hogy ezeket kiirtsák a magyar nyelvből. Más nyelvek esetében a tájnyelvek használata teljesen elfogadott, persze vannak szituációk amikor nem.

Engem sokkal jobban zavar, hogy az országos tévé és rádiócsatornák hatására a "mekegős" pesti beszéd kiszorítja azokat a nyelvjárásokat ahol megkülönböztetik a nyílt és zárt e-t, és az ö-zésről már nem is beszélek.

Itthol, otthol, jösztök, mensztek.... Debrecenből írtam. Sőt, a tanyán élő parasztbácsika a lót még mindig lú-nak ejti.

Amiről ugye vicc is van: Meddig ló a ló? - Debrecenig, mer' onnan már lú... :)

Tájszavak. Hozzá tartozik a magyar nyelvhet. Kóla? HB-megyében, és Nyíregyen is minden üdítő kóla. Narancs kóla, málna kóla... Mikor először hallottam, hát... :)

Tájszavak. Kérdező, te is abba a "bűnbe" estél, hogy azt hiszed, a magyar nyelv az, ami a szabálykönyvekben van, pedig a magyar nyelv az, amit az emberek beszélnek és ezt kéne követniük a szabályoknak.

Egyébként a "hagy egyek" tipikusan főváros és környéki tájszólás. Zalai vagyok és mielőtt a fővárosba mentem volna, soha nem hallottam.

"könyékig"

Ezzel meg mi a baj amúgy? Világ életemben használtam. Te hogy mondod azt, ha belenyúlsz a vízbe és a víz a könyöködig ér? Nem úgy, hogy könyékig belenyúltál a vízbe? Még a helyesírás ellenőrző sem jelzi hibának.

A többsége tájszó... csak egy gond van:

pl. a "jobb tőle", magasabb tőle", stb. az azt jelenti, hogy MIATTA lett jobb, magasabb, stb.

NEM azt jelenti, hogy nála jobb, magasabb, stb!

Tehát ezek nem tájszavak, hanem egyszerű bunkóság. Aki ezt így használja, az rongálja a magyar nyelvet.

"Nől a dér, álom jár" - Weöres Sándor.

Magasabb tőle - magasabb nála ( nem miatta).

Magyar nyelvhasználati szótár (177.) magyarázata a jelenségre: „Középfokú melléknév mellett a hasonlító határozó köznyelvi ragja vonzatként elsősorban -nál, -nél, de a nyelvjárási -tól, -től is felbukkan: idősebb Pétertől (Péternél), nagyobb tőle (nagyobb nála).”

A hagy- gyal igazad van. Amit én nem tudok tolerálni, az a "muszáj vagyok".

#2 "Nyelvtanilag helytelen" - ???

#4 Hát pedig de. Mondhattál volna olyan modern, fiatalos (vagy egyéb rétegnyelvi) szlengeket is, amelyeknek nincs köze a tájnyelvhez (pl. besír, behal stb.), vagy gügyögést (örihari, koviubi, depis, "krizi a raviban" stb.), vagy egyéb új szavakat (pl. bankol), de a kérdésben szereplő példákkal speciel pont a tájnyelvi szavakba tenyereltél bele. :-)

#6: (honnan jött ez a "könyékig"? valami törölt kommentből?)

#7:

1) Nem azt jelenti, hiszen nem olyan értelemben használják. (Ahogyan te is tudod.)

2) Vajon több "értelme" van-e annak, hogy "nála magasabb"?... az meg talán azt jelenti, hogy odamegy hozzá, és ott ("nála") magasabb [mint máshol]? na, gondolkozzunk már, kérem.

"Aki ezt így használja, az rongálja a magyar nyelvet."

Nem, éppen te "rongálod" (persze csak próbálod :-), hiszen az élő nyelvből szeretnél kitépni valamit, ami pedig tagadhatatlanul benne van, a része annak.