A japánoknak miért ilyen magas és gyerekes az alap beszédük?

"A magyarok miért ordibálnak, veszekednek meg hadarnak mindig? Tényleg ennyire agresszív fajták, vagy csak megjátsszák?"

Ezt egy külföldi ismerös kérdezte, a magyar beszédet hallgatva, mert szerinte igen agresszív a magyarok beszéde.

Mert így alakult ki, ennyi, nekik így aranyos/kedves/érdeklődő stb. Nem mindennek van mindig racionális, megfontolt oka.

A szamuráj filmekben meg úgy beszélnek a pasik párom szerint, mint aki a vécén erőlködik :P (nem saját vélemény, csak idézem).

Igazából a magyart leszámítva a legtöbb nyelv pont hogy "éneklős". Angol szakon volt intonácia (hanglejtés) tárgyunk, ott grafikonon kirajzolva láttunk, hogy megy a hanglejtése az angoloknak és a magyaroknak. A mi beszédünk tök monoton, "lapos", ami más nemzetek fülének bunkónak és érdektelennek hat.

Minden relatív, ne feledd.

mint előttem is írták, ez pusztán nyelvi sajátosság.

főként a megdöbbenésükkor, és örömük kifejezésekor kezdenek el ,,gyerekesen" beszélni.

például: neeeeee(mélyebbről indul és nagyon magasan végződik)

ez azt fejezi ki, hogy komolyan, tényleg????

Ez a ne/nee visszakérdező zárópartikulából alakult ki, kissé szlenges szó. de ez társadalmi rangtól, és a beszélgető partnerrel való viszonytól függ.

:)

Nem hiszem, hogy a hangszálaik miatt, mivel ha egy japán angolul beszél, akkor "rendesen" beszél.

Régen egyébként nem ilyen volt a nyelv, sőt! Ahogy írta is valaki, igencsak agresszív hangzása volt. A jakuzák a mai napig úgy beszélnek.

Amúgy nem tudom, hogy a nyelvek magassága mitől függ. A spanyol idegesítően magas, a brit angol pedig egyenesen nőies. Szerintem a magyarhoz az amerikai angol áll a legközelebb.

Ez nagyon sok tényezőtől függ. :) Léteznek egyéni, szociális és standard beszédformák. A keleti köznyelveknél ez teljesen standard.

Mondjuk azért a brit RP-nek azt a nagyon "posh" akcentusát, amit mi európaiak ezerrel nyomatunk a tankönyveinkben, csupán a hivatalos nyelvben használják, és inkább szociolektusnak mondanám.

A magyar hivatalos beszédnek is volt a Kádár-korszakig egy nagyon furcsa (mára már nagyon viccesnek ható) akcentusa, ahol mértéktelenül kihangsúlyozták az első szótagot ill. a elnyújtották a hosszú mássalhangzókat.