Miért vannak annyian az eszperanto nyelv ellen?

Eszembe nem jutott volna az Eszperantó. Egy rádióriport kapcsán kerestem rá, hogy tájékozódjak. Végül vettem könyvet, letöltöttem anyagokat. Most három hónapja kb.

Napi fél órám biztos van rá. Tanár nélkül csinálom, hobbi üzemmódban.

Kb. alapfoknál tart a dolog. A régi érettségi anyagokat pl. nagyjából értem, de még van szókincs hiány.

Igaz, hogy 200 órával elsajátítható. Hozzáteszem, tanárral, egyedül szerintem 300 óra lesz. Az angolt 2000 órára becsülik. Kb. nyár végére azért már tárgyalóképes lesz.

Mire nem jó? A Star Wars legújabb részét biztos nem nézed meg E-ul. Kapcsolattartásra, barátkozásra, szakmai anyagok beszerzésére, szakmai segítség kérésére, Könyvek sokaságát lehet elérni. Mi pl. a Rejtő könyveket tettük be a közösbe.

Mire jó még?

Az angolomat magasabb szintre hozni. Kissé megtorpant egy szinten, de már látom merre tovább. Kvázi most tanulok meg nyelvet tanulni.

Mire lenne biztosan jó?

Pl. arra, hogy sikerélmény legyen. Sok munka egy nyelvtanulás. Évekig gyűröd aztán nem mersz megszólalni. Mész le a metróba, látod a külföldit aki áldozatra vadászik és azt kívánod, találjon valaki mást. Ez a passzív nyelvtudás. Ezen lehet változtatni. Lehetsz laza, gyakorlatias, kezdeményező, magabiztos.

Még egy dolog. Egyenrangú vagy a kommunikációban.

Külföldön lévő ismerősökkel jellemzően nem barátkoznak a helybéliek. Mindenhol a világon van Eszperantó klub. Probléma megoldva.

Mesterségesen alkotott....

Arra gondolnak sokan, hogy "MŰ", tehát rossz. Annyiban igaz, hogy tervezett. Tervezője átadta a világnak minden jogról lemondva. Azóta a gyakorlati éleben fejlődik, naprakész. Ezért életképes. Ca. 16 fő szabály és ca. ezer szó volt a kezdet.

Legszebb szabály: nincs kivétel. Olasz bejön? Ugyanaz a hangsúly, fonetikus írás.

A nemzeti nyelvek mögött, még a magyar mögött is pénzhegyek állnak, az angol mögött egyenesen csilliárdok.

Különben hogy tudna idejönni 80 amerikai cég, nem? Vagy hogy működne az agyelszívás? Ez gazdasági érdek.

Az Eszperantónak a nagy sebességű internet elterjedése segít leginkább. Nincs távolság, mindegy hol vagy.

Kínában már 11 egyetemen tanítják, múzeumuk is van, rogyásig tele könyvekkel. A világ nem akar megtanulni kínaiul. OK, de ott az angol. Aha, a versenytársak anyanyelve. Nyilván nem hagyják ki az alternatívákban rejlő lehetőségeket.

... ...

Remélem sikerült árnyalni a képet.

Pár hónapja még elhajtottalak volna ha ezzel a témával jössz. Ne kezdj bele, mert aztán nem fogsz leállni. Túl gyorsan jön az eredmény ami tovább visz.

Nincs gond azzal ha valakinek ez nem jön be. 6-7000 nyelv létezik a világon, van választék bőséggel.

103/1.

„Mellesleg nem annyira elterjedt az angol Európában, Dél-Európában több országban csak második idegen nyelv.”

Európában persze, hogy nem „tombol”, mivel a németnek, franciának amúgy is nagy súlya van, viszont tanítani mindenhol tanítják és tanulják. Az internetes kommunikáció kb 80%-át írján angol alapúnak.

„Ha úgy gondolod, hogy nem kell az egész világnak egy nyelv, akkor abból számos kérdés fakad. Pl. az, hogy hogy akarsz beszélni akárkivel?”

Miért akarnék én beszélni akárkivel?

„Vagy nem baj az, hogy a világ nagy része nem beszél közös nyelvet?”

Miért lenne baj?

„És ha úgy gondolod, hogy nem kell közös nyelv az egész világnak, akkor miért tanultál meg angolul és miért ajánlod másnak ezt a nyelvet?”

Engem az intellektuális kíváncsiság vezetett a nyelvtanuláshoz. Iskolában nem tanították nekem, magamtól tanultam, mert érdekelt és tetszett. Ha nem tűnt volna fel, nem ajánlgattam, max annak, aki nemzetközi szinten akarna kommunikálni. És ebben perpill semmiféle nemzeti-ideológiai háttérgondolat nincsen, egyszerűen ez a helyzet.

„Hogy a hasznára váljon?”

Mint írtam, ma arra tart a világ.

„De akkor eljutunk oda, hogy minden embernek az angol válik a legnagyobb hasznára és ebből következően mindenki angolt fog tanulni, mert az éri meg neki.”

És akkor mi lesz szted? Attól, hogy valaki felismeri a világ nyelvi trendjét és ezt szóba hozza, attól ez a trend nem fog sem gyorsulni, sem lassulni. Ehhez alkalmazkodni kell, és nem egy borzasztó dolog. Attól, hogy megtanulsz egy nyelvet használni, nem tanulsz meg egy ideológiát és nem veszel át semmiféle idegen nemzeti érzelmet, mert a nyelv ezt nem határozza meg.

„Ez is egy közös nyelvet eredményez, csak más okból. És mint írtam már, az hogy miért terjed az angol megmagyarázható. Nem globális nyelvi összeesküvés, de elég jól megmagyarázható. De gondolom te se gondolod, hogy teljesen véletlenül terjedt el az angol.”

Hát látod az, h szted miért terjed, semmit nem változtat azon, hogy ez egy trend, amihez érdemes alkalmazkodni.

Az a baj, hogy rettentő nagy ügyet csinálnak a nyelvtanulásból.

103/2.

„Ez téves. Ha tudsz eszperantóul, eddig nekem úgy tűnt, hogy nem, akkor tudnád, hogy simán meg lehet érteni a világ összes táján élő eszperantóul beszélő embereket.”

Félreértettél. Az eszperantó persze hogy jó eszköz arra, hogy alapszinten kommunikáljon az ember, de a különböző anyanyelvűek magasabb szintű kommunikációjának éppen az eltérő anyanyelven használt eszperantó az oka. Sok szó esik arról, hogy az eszperantó ismeretén felbuzdulva sokan megtanultak más nyelveket is. Igen, elkezdtek más nyelveket is tanulni, mert észrevették, hogy személyközi kommunikációban mennyire nem számítanak azok a kívánalmak, amiket az iskolában szeretnének belénk sulykolni. Merthogy a nyelvtani pontosság követelménye pl. a hazai nyelvoktatásban is az egyik legnagyobb rákfene – vagyis: az eszperantón felbuzduló nyelvtanulók az eszperantóban tanult hiányosságokkal kezdenek más nyelveket tanulni. Miért is írom ezt? Egyszerű, és már írtam: az eszperantó alapjában véve nem más, mint egy maroknyi szóképzési és elemi nyelvtani szabály és egy halom szókincs. De ettől ez még nem lesz nyelv. Aki eszperantóul beszél, 99%-ban az anyanyelvi mondanivalóját ülteti át szóról szóra eszperantóra… ha bárkinek van minimális idegennyelvi előismerete, az tudja, hogy a különböző nyelvek beszélői között nem az a különbség, hogy más alakú szavakat használnak: állandó vonzatok, elöljárós kifejezések, szóösszetételek, kollokációk, szórend, stb. … Nem mindegy, hogy „simán meg lehet érteni” valakit, vagy fogalmad lehet arról, hogy a másik esetleg mit érthet félre, vagy rosszul. Ilyenek az eszperantó tanulásakor fel sem merülnek. A „simán megértésre” tökéletesen jó egy ugyanolyan szinten ismert már eleve elterjedt nyelv is. Azon az alapon, hogy „simán meg lehet érteni”, az angol is jó. ):o) Félre ne érts – eszem ágában sincs az eszperantó tanulása ellen beszélni. Én azt mondom, hogy értelmetlen dolog ideológiai és egyéb alapokon a már elterjedt angolt valamiféle összeesküvés vagy bűnös szellemiség terjesztésével vádolni, és ezzel párhuzamosan tudománytalan valótlanságokat terjeszteni az eszperantó népszerűsítése érdekében.

103./3

„Az az értelme lenne, hogy megértenénk egymást és nem lenne probléma beszélgetni.”

Csak azt mond meg nekem, hogy mivel nehezebb egy nyelvet a beszélgetés szintjére hozva megtanulni, mint az eszperantót.

„Nem lenne béke meg ilyenek, de mindenképpen egyszerűbb lenne a beszélgetés.”

Marad a kérdés – miért lenne eszperantón könnyebb a beszélgetés? Miért hiszed azt, hogy ha két ember eszperantóul kommunikál, akkor kapásból mindketten ugyanolyan szinten beszélnek? Ez megint egy hatalmas téveszme és jól tükrözi azt a tévedést, hogy ha az ember megtanulja a maroknyi szabályt meg szókincset, akkor kapásból minden eszperantistával szót fog érteni a világon.

„Ez nem azt jelenti, hogy mindenki egy nyelvet beszél, ez azt jelenti, hogy mindenki második nyelve egy. A többnyelvűség igaz, hogy belefér a liberális gondolkodásmódba, de ezzel együtt a lingvicizmus táptalaja. Nagyon nehéz azt elérni, hogy ne legyen lingvicizmus, ahogy nacionalizmus se. Erre egy megoldás a nemzetek eltörlése. Most nem mondom, hogy ez biztos jó ötlet lenne, de érdemes lenne rajta elgondolkozni. Vagy lehet az is, hogy a liberalizmust támogatjuk, de az is kb. ugyanolyan lehetetlen, mint a nemzetek eltörlése.”

Valóban utópisztikus dolgokról írsz. Maradjunk a realitás talaján… azon a talajon, amiben simán megfér az ésszerűtlenség is. Arról írsz, hogy milyen jó lenne, ha mindenkinek a második nyelve azonos lenne. OK. Nézzünk egy másik példát a globálisan bevezethető kívánatos dolgokra. Már évekkel ezelőtt terveztem, hogy megírok egy kis összehasonlító tanulmányt valami ilyesmiről, látom, hogy lassacskán azt is érdemes lenne megejteni. Először a metrikus rendszer bevezetésének problematikáját akartam kihozni, de azt egyszerű átváltásokkal megoldja az ipar. A másik példa a Világnaptár bevezetése lenne – ez számomra jóval kisebb dolognak tűnik, mert a logikussága, praktikuma az első pillanattól látszik: egy olyan problémára hozna globális megoldást, ami már a naptárrendszeresek első széleskörű bevezetése óta probléma. Minden praktikuma ellenére a bevezetése még csak fel sem merül, holott a közigazgatás, és minden, hétköznapi időszámítással kapcsolatos probléma nagyban enyhülne. Mégsem tesz egyetlen állam sem lépéseket. Számomra ez pontosan demonstrálja, hogy akárminek a globális bevezetése kívülről nem megy. A Világnaptár egy olyan időszámítási rendszer, amiből az egész modern világ csak nyerne… akárcsak egy mindenki által beszélt és tanult 2. nyelv is. A Világnaptárt tkp egyik évről a másikra be lehetne vezetni, mégsem megy, és úgy tűnik, nincs semmiféle természetes folyamat, ami ezt az ésszerűsítő lépést kikényszeríthetné globális szinten. Egy globálisan tanulandó 2. nyelv bevezetése ehhez képest csillagászati méretű kulturális probléma lenne. Elég magas szintű tájékozatlanság kell egy ilyen dolog érdekében síkra szállni – pláne akkor, amikor már elindult egy trend, ami az angolt ebbe az irányba tereli.

"Tévedés azt hinni, hogy kevés országban beszélik, sőt! nemigen van olyan ország a földön, ahol ne lennének eszperantisták, csak meg kell őket találni. De ők meg is találják egymást és kapcsolatot tudnak létesíteni egymással, megismerhetik egymás irodalmát, kultúráját, stb."

Szerintem senki nem írt olyat, hogy ezt ne tegyék... Ámbátor megjegyzem, attól, hogy valaki megtanul eszperantóul (ez mindig viccesen hangzik, mert hát a kommunikációs készség szintje a döntő, mert hát mikortól is tud vki egy nyelvet???) még egyáltalán nem biztos, hogy azzal bármit is meg tudna tanítani másoknak a saját anyanyelve kultúrájából meg az irodalmából. Nekem az a sanda gyanúm, hogy idehaza egyrészt a diploma megszerzése volt az elsődleges cél az eszperantó tanulásában, másrészt a turisztikai lehetőségek (meg kell hagyni, hogy ez azért nyerő húzás a mozgalom részéről, de korántsem elegendő, mint látjuk), harmadrészt van benne némi "zöld beütés", vagyis valamiféle nyelvi New Age mozgalomnak is tekinthető lenne, és hovatovább mentsvár azoknak, akik a nyelvtanulási képességeikben szeretnének úgy megerősödni, mint az, aki nem tud kétkerekű biciklivel megtanulni biciklizni, és ezért ráül egy háromkerekűre.

105

"Azért tanulják akik reális ismeretekkel rendelkeznek róla, mert jelentős mértékben megkönnyíti a nemzetközi kommunikációt."

Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy az eszperantisták között. ):o) Ezt meg azért ne keverjük össze a "nemzetközi kommunikációval". Ha ez a fő célkitűzés, akkor viszont az angolt érdemesebb, mert azzal jó pár nagyságrenddel szélesebb körben lehet kommunikálni. Persze, ehhez reális ismeretekkel kell rendelkezni arról, hogy milyen kívánalmai vannak a "nemzetközi kommunikációbak" ):o)

105.2.

„Az eszperantó nyelvtana egyszerű, kivételektől mentes.”

Erről már írtam feljebb: éppen emiatt nincs pozitív transzfer hatása a tanulásának az „etnikus” nyelvek tanulására, mivel azok mindig kivételektől hemzsgenek. Látszólag gyorsan elsajátítható, de éppen amiatt, mert híján van mindannak, amikkel a természetes nyelvek tele vannak: helyesírási tudnivalók, ragozási egyeztetések, kiejtési szabályok, stb. Kissé olyan így a „nyelvtanulás”, mint amikor egy hatalmas, üres parkolóban kering valaki az autóban… aztán azt hiszi, hogy ettől majd jobban fog neki menni a városi forgalomban. ):o)

103: "Mellesleg nem annyira elterjedt az angol Európában, Dél-Európában több országban csak második idegen nyelv. "

Melyik az első idegen nyelv? :-)

Spanyolországban élek, itt járnak a gyerekek suliba, várom, hogy mit mondasz, melyik lesz az, ami nem az angol.

106

„Az eszperantósoknak nem célja, hogy az egész világ egy nyelven beszéljen. Javaslatuk, hogy legyen egy mindenki által tanult közös, második nyelv az anyanyelv mellett. Erre a célra az eszperantót javasolják.”

Az angol előtérbe kerülése előtt jó pár évtizedük volt arra, hogy ezen munkálkodjanak. Talán nem az eszperantó mesterségessége volt a probléma itt, hanem a mesterséges szándék. A jelek szerint mégsem annyira egyszerű dolog globálisan előírni az embereknek, hogy az anyanyelvükön kívül milyen egyén nyelveken beszéljenek. Itt kelet-Eu-nak ezen a részén, és különösen itt nálunk ugyanígy szerették volna meghonosítani az oroszt – láttuk, milyen sikerrel. Ja, hogy az orosz nehéz? Olyan szinten használni a kommunikációban, ahogyan az átlageszperantista használja, nem nehéz, nem lett volna nehéz. Nemrég Hoffmann Rózsának meg az Orbánnak volt az a fene se tudja honnan jött elképzelése, hogy az angol túl könnyű ahhoz, hogy első nyelvként tanulják, mert azután nehezebb megtanulni egy merőben más nyelvet. Nos, nem a nyelvekkel van a baj, mint ahogyan az eszperantó esetében sem elegendő az, hogy látszólag nagyon „könnyű” (holott egyszerűen csupán hiányos). Itt pl. hazai vonatkozásban, de úgy általában a nyelvoktatás világában a metodika az, ami problematikus, és még nem tudják, hogy mi lenne megfelelően személyreszabott annyira, hogy az önálló gyakorlásra ösztünözzön, merthogy megtanítani nem lehet, csak megtanulni. Az eszperantó remek arra, hogy valaki egy hiányos rendszert kommunikációképesen megtanuljon, és alapszinten tudjon cseverészni szintén eszperantistákkal, bár az eltérő tudásszinttel az is elég nehézkes. Ahol motiváció van az önálló gyakorlásra, ott önálló tanulás is és gyakorlati tudás is lesz.

Már régesrég kiderült, hogy az eszperantót nem külső erők akadályozzák, hanem a hiányossága, és a globalitás, mint kitűzött cél. A kizárólagos 2. nyelv szorgalmazása a jelek szerint éppen olyan elhibázott törekvés, mintha egy nemzeti nyelvet szintén előírásszerűen szeretnének elterjeszteni első nyelvként. Az jó kérdés, hogy akkor az angol miért terjed jelenleg. Ez egy sokfaktoros jelenség, biztosan nem egyetlen oka van, de a jelenség létezik, méghozzá eléggé spontán módon megszaladva.

A fő baj nem az, hogy egyszerűen javasolják, hanem téveszméket terjesztenek a népszerűsítése érdekében, mint pl. hogy jelentő propedeutikai hatással bír, vagy hogy fejleszti a tanulók intelligenciáját. Egyik sem igaz, de jól hangzik.

„A cél éppen a nemzeti nyelvek megőrzése. A nyelvek ugyanis ugyanúgy kihalhatnak, mint a veszélyeztetett állatok. Könnyű belátni, hogy egy ilyen megoldás a nemzeti nyelvek felvirágzásához vezetne.”

Ez súlyos tévedés. A magyarországi egyik jelentő eszperantós propagandista pár éve megjelentette egy cikket, amiben valósággal ócsárolta a hazai cigányság által használt nyelveket, és kontrasztba állította az eszperantóval, mondván, hogy a cigányság tagjai szinte nem is értik egymás nyelvét, stb. Könnyű belátni, hogy mire fel volt ez az indulat: rettentően zavarta az eszperantista közösséget, hogy a diplomaszerzés érdekében jelentős számban szereztek cigány nyelvből nyelvvizsgát, vagyis ezen a téren az eszperantó vetélytársa lett.

Másik, szintén egy eszperantista körlevél terjeng a neten, ami a kínaiak nyelvhasználatát becsmérli, és azon méltatlankodik, hogy a kínaiak miért nem inkább az eszperantót vezetik be az angol helyett, vagy akár a saját mandarinjuk helyett. és ezt még tovább forszírozza azon a vonalon, hogy ha Kína az eszperantó mellé állna, akkor világhatalommá válása esetén könnyen átvehetné a vezető szerepet az USA-tól, és akkor majd… lesz nemulass az angol nyelvnek.

De folytatom – az eszperantisták előszeretettel hivatkoznak az „eszperantó kultúrára”! Nos, ennek a kultúrának, még az eszperantisták által is büszkén vállat saját szavai vannak, ezek pedig a következők: volapuakjo, krokodili, kajmani, kabei… Mind egytől egyik kirekesztő és lingvicista jelentéssel bírnak. volapukajo: tkp azt jelenti „badarság”, vagy „értelmetlenség” – és ezt a korabeli jelentős vetélytárs mesterséges nyelvről, a volapük-ről kapta a nevét. A kabei az eszperantó mozgalom hirtelen, magyarázat nélküli elhagyását jelzi, ami Kazimierz Bein-ről kapta a nevét, aki hátat fordított a mozgalomnak már 1911-ben, mert ő már akkor látta, hogy az eszperantó nem életképes a nemzetközi nyelv szerepére. Az illető szóval tkp megbélyegezték a személyét. A krokodili azt jelenti, hogy eszperantisták jelenlétében saját anyanyelven beszélni, a kajmani pedig azt, hogy ugyanúgy eszperantista társaságban valaki más anyanyelvén beszélni. Nem kell sok ész ahhoz, hogy megértsük – mindezek minden eszperantón kívüli nyelv kizárását jelentik ha eszperantisták vannak együtt. vagyis ezekkel azokat bélyegzik meg, akik esetleg egymás anyanyelvén beszélnének, ha eszperantisták is jelen vannak. Ezért badarság azt mondani, hogy az eszperantó használata és széleskörű elterjedése „megoldás arra, hogy nemzeti nyelvek felvirágozzanak”. Hiszen az eszperantista kultúra része, hogy eszperantisták csakis eszperantóul beszéljenek egymással, kiváltképp multikulturális társaságban. Még szavuk is van rá! ):o)

„A szerintem buta amerika, angol nyelv vitához: Az USA-ban is szép számmal vannak eszperantisták. Az eszperantósok nem küzdenek az angol ellen, a nyelvek egyenjogúságát hirdetik.”

107.

Senki nem mondta, hogy nincsenek – a mozgalom ott is virágzik, olyan szélsőséges mozgalmakkal együtt, mint pl. az „English only”, ami meg az USA egynyelvűségéért küzdene. ):o)

A nyelvek egyenjogúságának hirdetése egy jól hangzó propaganda szlogen a mozgalom részéről – ők max. abban az esetben gondolják ezt komolyan, ha a kis nyelvek beszélői eszperantóul lennének hajlandók kommunikálni a világgal. Mivel amúgy is elvesztették a „versenyt” a globális közvetítőnyelvi státusz felé, így könnyen hangoztathatnak olyat, hogy „az angol megfojtja a kis nyelveket”; mivel egy vesztesnek már semmi sem drága. ):o)

Kérdésem az lenne, hogy az eszperantó mozgalom mikor mozdította a kisujját is, amikor a világban akárhol elnyomták a kisebbségi nyelveket????? hallott valaki, akárcsak egyetlen eszperantó mozgalmistát megszólalni nyilvánosan akkor, amikor a szlovák nyelvtörvény botránya volt, vagy akár azzal, vagy bármi ilyesmivel kapcsolatban akármikor?