Miértelme van a latinak?

Vannak latin nyelvű internetes fórumok, és híroldal is van latinul.

Vatikán és a katolikus egyház hivatalos nyelve. Tartanak latin nyelvű miséket is.

"Miértelme van a latinak?"

A nyelveknek elvileg az az "értelmük", hogy a kommunikáció eszközei lehessenek. A latin erre már nem igazán alkalmas, mivel senki nem beszéli. Ilyen szempontból nincs "értelme". De amúgy a kérdés pontatlan. Tanulni attól még lehet érdemes annak, aki ókori szövegekkel vagy történelemmel foglalkozik.

"használják még a latint?"

Nem. Se a klasszikusat (amit "latin" alatt tanítanak) se a vulgárisat (ami a gyakorlatban leginkább használt változat volt, és amiből a mai újlatin nyelvek kifejlődtek).

"nem csak spanyol és portugál változatát? ha igen akkor hol?"

Ezek nem "változatok", hanem utódnyelvek, amiket a latintól több évszázadnyi változás választ el (és nem a klasszikustól, hanem a vulgáristól). A latin, mint olyan, kihalt. De végül is mondhatjuk azt is, sőt, pontosabb azt mondani, hogy nem kihalt, hanem a helyére a népi latin lépett, az pedig az idők során ágakra szakadt, megváltozott, keveredett más helyi nyelvekkel, és ezekből az évszázadok során kifejlődtek azok a nyelvek, amiknek a standardizált változatait ma újlatin nyelvekként tartjuk számon.

(kivéve talán a román, ami nem is annyira újlatin nyelv, csak a románok évszázadokon át mindent megtettek, hogy azzá változtassák, politikai okokból)

A mai újlatin nyelvek közül a szárd nyelv áll a legközelebb a latinhoz.

A klasszikus latin nyelv kb. a Kr. u. 1.-2. század végén a beszélt nyelvben megszűnt. Azonban az ókori civilizációkban, főleg, ha olyan hatalmas területen beszélik, mint a Római Birodalom, az írástudatlanság miatt a nyelv gyorsabban változik és az írás, mint vallási-kaszti privilégium, sokkal konzervatívabb. Az írás nyelve így különválik a beszélt nyelvtől, nemcsak stilisztikailag, hanem nyelvtanilag is. Kezdetben még ez nem nehézkes, azonban egy-két hangtani változás hatására felborulhat teljesen egy-egy nyelv nyelvtana. Mivel ma már sokkal kevesebb az analfabéta, így a dialektikus, beszélt nyelvet ki tudja szorítani a standard. Ez azonban az ókorban nyilván nem így volt.

A klasszikus latin nyelvnek el kellett volna tűnnie a történelem süllyesztőjében, miután a Római Birodalom megszűnt, azonban Odoaker Itáliája és az Egyház megtartotta a római hagyományokat, így a klasszikus nyelvet is. Nagy Károly után pedig egész Európa újra átvette a latint és használta egészen a 19. század első felének végéig (főleg a skandináv, upszalai tudósok használták a latint elég sokáig a modern tudományban). Ettől függetlenül a szókincse alkalmas a kommunikációra, bár a nyelvtana elég idegen egy átlagos nyugati indoeurópai számára. De ez csak az írásbeliségre vonatkozik, az újlatin népek nyelve a klasszikus latintól eltérően fejlődött.

Ha valaki pl orvos akar lenni tudnija kell az alapjait. Egyébként meg ha valaki tanul latinul az megadja az alapját más nyelveknek mint pl francia olasz spanyol

szóval igen van értelme.