Csak a germán nyelvekben van az igéknek három alakja?

Francia az újlatin nyelv.

[link]

Szerintem nyelvtanulás szempontjából találták ki az igék három alakját így. Nyilván a legtöbb nyelvben van minden igének főnévi igeneve, múlt ideje és befejezett melléknévi igeneve. Nyelvtanulás szempontjából azért jó ezeket külön kihangsúlyozni, mert gyakran rendhagyóak.

Az olaszban teljesen az angolhoz haosnlóan néz ki a három alak, használják is a szótárak, nyelvkönyvek időnként így ebben a formában. Tehát, főnévi igenév, egyszerű múlt, befejezett melléknévi igenév, pl.:

andare - andai - andato (menni)

Hiányosság, hogy általában nem teszik ki a harmadik alak elé a segédigét, pedig nyelvtanulás szempontjából jó lenne. Továbbá, a jövő idő is lehet rendhagyó, azt is jó lenne negyedik alakként még odaírni, de ezt se szokták. Még számos rendhagyó alakjai lehetnek az olasz igének, pl. kötőmód egyszerű múlt.

Franciát 4 évet tanultam, de nem találkoztam hasonló szótári alakokkal, de ott is lehetne használni. A szótárak persze a rendhagyó igéknek odaírják a rendhagyó alakjait. De a franciában is lehet rendhagyó még pl. a jövő idő is. Ott így nézne ki a "menni" ige szótári alakja, de így leírva még nem láttam:

aller - allai - allé LENNE

Ebben az az érdekes, hogy kiejtve mindhárom ugyanúgy hangzik, és a második alakot középszinten nem is nagyon kell tudni használni, tehát nem fontos feltüntetni. A franciában nem használják a köznyelvben az egyszerű múltat, hanem csak a segédigével képzett múlt időt. Viszont helyette a jövő időt feltüntethetnék, pl. aller - allé - irai lehetne. Ja, és a segédigét is feltüntethetnék.

A latinban van még külön szótári alakja az igének, ami 4 alakból áll: kijelentő mód jelen idő E/1 - főnévi igenév - egyszerű múlt - supinum. Kapásból csak a létigét tudom, de annak kivételesen csak három alakja van: sum - esse - fui

Nekem az a véleményem, az angol és a német nyelv nagyon felkapott, ezért az oktatásukra is jobban kidolgozták az anyagot, ezért találhatták ki az igék 3 szótári alakját, amit be kell vágni. Ilyesmit lehetne az újlatin nyelvekkel is, nem tudom, miért nem teszik.

Még a hollandban ugyanaz a szótári alakja az igének, mint a németben, pl.

breken - brak - h.gebroken, a segédigét vagy kiteszik, vagy nem, pedig kéne.