Valaki mondana nekem egy allegóriát?

Az első költői példa (implicit allegória) a totalitárius rendszert idézi:

"Ős patkány terjeszt kórt miközöttünk,

a meg nem gondolt gondolat,

belezabál, amit kifőztünk,

s nem emberből emberbe szalad.

Miatta nem tudja a részeg,

ha kedvét pezsgőbe öli,

hogy iszonyodó kis szegények

üres levesét hörpöli."

A második példában (explicit allegória) a nemzet sorsát, jövőjét a költő az óramű képével fejezi ki. E vegyes allegóriában a sors megszemélyesítése is megfigyelhető:

"Az óra lüktet lassú percegéssel,

Kimérve a megmérhetetlen időt;

Ébren a honfigond virrasztva mécsel,

Homlokra összébb gyűjti a redőt.

Vajúdni meddig tart még e világnak?

Sors! óraműved oly irtóztató:

Hallom kerekid, amint egybevágnak:

De nincs azokhoz számlap, mutató."

József Attila