Mik a leggyakoribb német nyelvi hibák?
Huhh,köszönöm szépen,sokat segítettél.
Az igaz,hogy a névelővel nincsenek gondjaik,nem tudom miért hiszik ezt sokan Magyarországon,talán valami remény,hogy nem is kell annyira megtanulni.A névelő dolog olyannyira evidens,mint nálunk az hogy egy szó után -ról vagy ről jön.Vagy hogy tudjuk egy településről hogy oda -ba/-be vagy -ra/re megy az ember(Győrbe,Londonba,Debrecenbe és Pécsre,Miskolcra,Pestre).Nem keverjük ,hiszen gyermekkor óta használjuk,belénk rögzült.Ahogy pár év némettanulás után sem lesz a Tisch das,a Lampe der,az Auto die(alanyeseteknél)De egy más példa:vannak szavak,amiknek más a jelentése,vagy többesszáma,ha más a névelő.Pl Bauer(der:paraszt,das:kalitka),See(der:tó,die:tenger)Fenster(das:ablak,die:ablakok)nem mindegy,hogy egy felszólításban az ablakot vagy az ablakokat nyisd ki.az,hogy vannak szavak,amiknek többféle(pl Joghurt)vagy eltérő lehet területenként(Ausztriában pl a Liter)a névelője nem azt jelenti,hogy kevernék,máskülönben már megszűnt volna,mint a hollandban a hím-nőnem,vagy ahogy ki fog halni,mint a Genitiv.
A prezentációm a nyelvi hibákról,a dialektusokról(Plattdüütschtől Kölschön és Erzgebirgein át a Schwyzerdeutschig)szól,a hammis barátokról.A tájszólásokról elég szép anyagot gyűjtöttem8persez sose árt a több),de sajnos a nyelvi hibákban elakadtam.Mindössze a fentebb írt kettő van eddig(aposztróf,Genitiv->Dativ),meg az,hogy a Präteritumot délen archaikusnak tartják,ahogy írtad.Ha tudnál még valamit ,légy szi írj valamit!Ha jól értem,akkor Te Allgäunál vagy Baden-Würtenbergben(svábok)élsz?Én egy ideig Ruhr-vidéken éltem,na ott is volt durva(nein:néé,vagy amikor a munkatársam mondtaa darabszámot:funfci.Mondom :Fünfzehn oder fünfzig?Erre ő:funfci.(15re gondolt)egy egyszerű falusi hentes.
Légy szi' írj még vmit,akár privátban is!
Baden-Würtenbergben
-------------------
Baden-Württemberg
Szívesen írok, holnap a páromat is megkérdezhetem - neki azért erre jobb rálátása van:)
B-W és Bayern határán élek, Bayernben de ugye annak nyugati része még Svábföld hivatalosan. Leginkább a sváb és bajor tájszólással vagyok kapcsolatban.
Itt a nein az nőőőőőő de néha néé is.
A 15-re itt simán kijelentik, hogy föcci vagy valami hasonló - nem is tudom igazából jellemezni :D
A névelők a legjellemzőbbek, mint mondtam dkatz, dtisch dzeit meg sauto sbier van. Magyarán a der-die d betűvé rövidül a das s-é.
a -chen nem használatos, helyette -le van: tierle, kätzle, fischle.
a bein-t nem használják, a talpad is fuß. De ilyenből rengeteg van, később még agyalhatok rajta.
Rengeteget rövidítenek: ich fahre - i faaa (komolyan) vagy ich sehe eninfach nichts - i se einfa nix (írásban és beszédben is). Az ich-i nagyon jellemző és a szavak végének elhagyása is. die taufe- dtauf (ejtsd: datauuf). Írásban is használják, interneten, sms-ben csak d vagy s nem írják ki. Vagy éppen das habe ich gesehen - s hab i gesehn (nem így írják, de így ejtik). Az ich habe extrém helyeken (pl. múlthét egy parasztbácsi pont így mondta) i hauu (kb. mint a kutyavonítás:). Machen -macha
Beszédben -er végekből egy nagy őőő lesz: pl. müller- müllőőőő (egy elnyelt sejthető r-el a végén).
Vagy éppen a t-d és a k-g: dicker - diggr, tattrig - dabbig
Itt egy sváb szótár rengeteg kifejezéssel és szóval, ez érdekes lehet (hasonulásokat le lehet vezetni belőle pl.). Nyugodtan hihetsz neki, beleolvasgattam, jók vannak benne - szarrá röhögtem magam közben :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!