A japán nyelvben mikor használjuk a "ga" illetve "ni" szócskákat?

Hát elég sok mindent jelenthetnek.

Előszőr is kezdjuk ott, hogy mindkettő partikula, azaz önálló jelentéssel nem bíró szavacska, amely az előtte álló szó (vagy mondatrész) szerepét határozza meg.

Előszőr, akkor NI-ről.

Lehet pontos időpontra megadni (dátum, x órakor).

sanji ni - három órakor

sangatsu mikka ni - 3. hó harmadikán

[más időhatározok, mint pl. múlt hónap vagy tegnap patikula nélkül áll]

Amit angolban "közvetett tárgynak" neveznek, azaz akifelé a cselekvés írányul (magyarul leginkább a részes eset felel meg ennek).

Adás-kapásnál jön elő leginkább

Mikachan ni ageta - Odaadtam Mikanak

Yue ni tegami wo okutta - Küldtem egy levelet Yuenek

[az közvetlen tárgy, azaz ami a magyarban a tárgy, az wo-val áll]

Hasonlóan egy mozgást kifejező ige célját is kifejezheti

mise ni iku - boltba menni

gakkou ni kayou - iskolába yárni

basu ni noru - felszálni a buszra

[írányt ezzel szemben he fejezi ki, ami itt csak az elsőben lehetséges: mise he iku. A különbség nem olyan nagy, az egyikben pont a bolt a cél, odamegyünk, még he-nél csak afelé megyünk és lehet, hogy majd fél út után elkanyarodunk pl.]

Az egyszerűség "kedvéért" az ellentetjét is ki tudja fejezni, tehát egy mozgás eredetét vagy akitől egy cselekvés írányul

basu ni oriru - leszálni a buszról

Mikachan ni tegami wo moratta - Kaptam Mikatól egy levelet

Innetől nem meglepő talán, hogy a passzív "logika alanya" (tehát ami angolban az "agent" / by..., aki a cselekvést ténylegesen végzi) is a ni-vel ál.

kuruma ni hikareta - elütött egy autó (nyilván elütödtem egy autótól, dehát magyarban ilyet nem mondunk)

Passzív cselekvést kifejező igék helyét is meghatározza (pl. létezést: iru, aru, sonzai suru vagy élést, elhelykezedést yadoru, sumu kifejező igék)

toukyou ni sumu - Tokióban él

koko ni aru - itt van

[Ezzel szemben cselekvő igék helyét de határozza meg, vagy wo, de az kicsit speciálisabb]

Talán ezek a leggyakoribb használatai, de ezerféle van. Pl. sokszorságot (hatszorosan - rokubai ni) vagy pl. bizonyos igék is ezt vonzák (pl. tomodachi ni au vagy karada ni fureru, azaz találkozni barátokkal vagy testen megérinteni) vagy pl. mozgást kifejező igék esetén az masu-igető + ni kifejezheti a mozgás célját. (kai ni iku - valamit venni menni)

[Ga-ról következő posztban]

[GA]

Ne felejtkezzünk meg arról, hogy ga nem csak partikula, de a egy kötőszó is, méghozza "de" jelentéssel. (Ez egy elég udvarias változatt).

Mint partikula ga is a komplikáltak közé tartozik. Igazából nincs olyan jelentése, amit csak a ga fejez ki.

Előszőr kezdeném azzal, hogy régies nyelvezetben a no-nak felel meg (főnevek összekapcsolása vagy birtokos eset), de az a modern nyelvben nem igazán van meg. De ne lepődj meg ilyenen, hogy waGA (mint enyém) vagy olyan helyneven, mint Fujimi Ga Oka.

Aztán ga kifejezheti az ige tárgyát [wo helyett], amikor valójában nem tesszük meg az igével azt, amit mondunk.

A magyarázat gyakorlati megvalósulása, hogy potenciális alak (meg tudjuk tenni) vagy akarat alak (meg akarjuk csinálni) ga-val áll.

Pl. kore ga taberu (megtudom enni ezt)

nani ga dekiru? (mit tudsz te?)

Ne lepődj meg visznt, ha simán wo-val áll. Igazából mindkettő elfogadható (jó is), de én inkább a ga-t ajánlom ilyen esetekben.

Na és akkor ga, mint alany partikula, azaz wa vs ga.

Hát ez egy nagyon komplikált téma, elég sok vetülete van és nincs egy tényleges szabály, amit követnek.

Alapvetően az biztos, hogy ga, wa-val szemben, csak a tényleges alany után állhat.

Az is biztos, hogy officiálisan csak egy wa lehet egy mondatban, tehát wa a fő mondat alanyánt fejezi ki, még minden mellékmondat alanya ga. (feltéve, hogy a kettő különbözik)

Mika wa "Toni ga okuru" to itta - Mika azt mondta, hogy Toni el fog késni.

Igazából a főkülönbséget valahol ott lehet megfogni, hogy a WA az magára a cselekvésre teszi a hangsúlyt, míg GA az alanyra teszi a hangsúlyt. Ennek egy következménye, hogy wa alapvetően egy már ismert dologról mond el többet, míg GA sokszor bemutat valami újat.

Pl. nagyon híres példa mondat:

Mukashi mukashi, ojii-san ga sunde imashita. Ojii-san wa totemo shinsetsu deshita. Réges, régen élt egy öreg ember. Az öreg ember nagyon udvarias volt. [Az első ga behozza a szereplőt a történetbe, míg a wa mér egy ismer dologról ad több információt].

Mivel GA az alanyra teszi a hangsúlyt, ezért ha a kérdés az alanyra vonatkozik, akkor szükségszerű a GA.

dare ga watashi no hon wo totta no? - KI vette el a könyvemet?

Ga, mivel az alanyra teszi a hangsúlyt, azért van benne egy "kijelölő" árnyalat is.

Tarou ga gakusei da - Tarou diák (elég erős az implikáció, hogy ez a szóban forgó csoportban csak ő az, aki diák)

Illetve bizonyos intranzitív (tárgyatlan) igék is nagyon szeretik a ga-t wa helyett. Pl. aku (nyílik) vagy wakaru (tud). [Ha esetleg most hallod előszőr, akkor igen: a wakaru, mint tudni, az japánban tárgyatlan ige és igazábó szószerint azt mondod, hogy ami engem illet, X tudott].

Ja igen és WA és GA együtt. Majdnem elfeledkeztem róla.

X wa Y ga X.

Ez azt jelenti, hogy ami X-t illeti, igaz, hogy Y = X.

Ez lehet úgy értendő, hogy

watashi wa nihongo ga wakaru

Ami engem illet, japán tudott (Tudok japánul)

watashi wa kyoukasho ga hoshii

Ami engem illet, nyelvtankyöny kívánt (Szeretnék egy nyelvtankönyvet)

Vagy pl. lehet, hogy Y az én részem.

Watashi wa ashi ga hayai

Ami engem illet, (én) lábaim gyorsak. (Gyorsan futok)

Ja, és ellentétezést wa-val fejeznek ki a japánok (azzal az indokkal, hogy az ellentétezés logikája, hogy ami Yt illeti; ami viszont Xt illeti és ez a wa jelentése).

Ano hon wa yomanakatta - Azt a könyvet nem olvastam (ellenben más köynvekkel)