Felsorolnátok a germán nyelveket nehézségi, bonyolultsági sorrendben?

Szerintem: holland, norvég, svéd, dán (ezek egész könnyűek), angol, német, izlandi.

Nincs közte a feröeri, ami állítólag átmenet a svéd és az izlandi között. A fríz és az afrikaans sincs közte, amik felfoghatók a holland nyelvjárásaként.

A gót még "bonyolultabb", de gondolom, a holt nyelvek nem érdekelnek.

Mindenképp az angolt tenném a legkönnyebb helyre, mivel ez a leginkább dokumentált nyelv és ehhez érhető el a legtöbb segédanyag is.

Az feröerit az izlandi után tenném, mert az pedig a legaluldokumentáltabb.

A dánt én nehezebb helyre tenném, mivel a magyar beszélőt nagy mértékben zavarhatja a számára *nagyon* idegen bet-hang megfeleltetés.

Attól is függ, mit nevezel bonyolultnak. Külön kéne vizsgálni a mondattant, kiejtést, stb. Kiejtés szempontjából talán a német a legkönnyebb. Igerendszer szempontjából az angol a legbonyolultabb.

A skandináv nyelvek és a holland nyelvtana aránylag egész egyszerű. A kiejtésükről azonban ezt nem lehetne mindegyikről elmondani, bár még a holland kiejtés-írás viszony sem olyan bonyolult.

Névszóragozás szempontjából a német a legbonyolultabb (és természetesen az izlandi, feröeri még bonyolultabb). A hollandban egész egyszerű a névszóragozás és igeidő is kevés van, a szórend sem olyan kötött, mint a németben, a mondattan is aránylag egyszerű, szóval talán az a legkönnyebb, mert még a kiejtés-írás viszonya sem olyan katasztrofális. A svéd, norvég, dán igeragozás és igeidőrendszer eléggé egyszerű, a névszóragozás picit bonyolultabb. A dán kiejtés elég nehéz, a svéd ennél szerintem könnyebb, és talán a norvég kiejtés a legkönnyebb a három közül.

Hogy mindent együtt véve mi a sorrend, az jó kérdés. Én mindenképpen a hollandot mondanám a legkönnyebbnek és az izlandit, feröerit a legnehezebbnek. Sokan azt mondják, hogy a svéd és az angol egyforma nehéz. Közismert, hogy a német nehezebb, mint az angol, de ha a kiejtés-írás viszonyát és a sok angol igeidőt nézzük, akkor ez egyáltalán nem igaz. És szubjektív is: van, aki megőrül az angoltól és a németet tudja megtanulni, valaki fordítva.

Ami a nyelvtani nemeket illeti, könnyebbségnek semmiképpen nem nevezhető, hogy a németben 3 nyelvtani nem van, és a szavak névelőjét külön meg kell tanulni, mert nem mindig állapítható meg. A hollandban csak két nem van. Ha minden igaz, akkor a skandináv nyelvekben is két nem van, de 4 névmás van E/3-ban, szóval ezt nem tudom pontosan. Az angolban ma már jóformán nincs nyelvtani nem.

A kiejtés-írás kapcsolatát általában nem tekintem releváns tényezőnek, mert a legtöbb fonológiai vizsgálat (kivéve talán a történelmi perspektívából történőt) nélkülözi; csupán a kérdés speciális volta miatt tértem ki rá az előző válaszomban is.

A három nem a németben nem feltétlenül bonyolultabb, mint mondjuk az angol igerendszer, és semmivel sem önkényesebb annál.

A skandináv nyelvek nemei pedig nem minden esetben egyeznek meg a német nemmel (vagyis nem minden hím- és nőnemű szó en-szó és minden semleges nemű ett-szó, hanem ide-oda mozogtak is). Ami a névmásokat illeti, azért van négy, mert megkülönböztetnek férfit, nőt, en-es és ett-es szavakat. Vannak továbbá norvég változatok, ahol megőrizték a három nemet.

De persze a szavak nemének eloszlásának nem kell logikusnak lennie, elvégre a nem fajtaként értelmezendő, nevezhetnénk A, B és C főneveknek is őket. Ezt nem feltétlenül neked írom, webnyelv, hanem a kérdezőnek vagy eljövendő laikus hozzászólóknak.

Szerintem nehézségi sorrendben , 1 a legnehezebb 10 a leg könnyebb sorban

1. Feröeri

2. Izlandi

3. Dán

4. Német ( Svájci )

5. Német ( Németországi )

6. Angol

7. Svéd

8. Holland

9. Norvég ( Nyorsk )

10. Norvég ( Bokmal )