Miért van az, hogy a különböző nyelvjárásban beszélú embereket a műveletlenséggel azononítják?

Maga az a tény, hogy nem veszi a fáradtságot, hogy kijavítsa a helytelen beszédstílusát, hanglejtését igénytelenségre, bunkóságra utal.

Itt nem a 50 feletti korosztályról van szó, mert régebben talán elfogadottabb volt az ízes beszéd.

De egy fiatal ne beszéljen így. Akkor sem, ha a szülei, szomszédai így ejtik a szavakat.

Ez abszolút nem műveletlenség, és nem is igénytelenség. Egyszerűen csak azt mutatja, hogy ki melyik tájegységről származik. Azért legtöbbször inkább csak otthon beszél nyelvjárásban az ember, ha más városba megy, ott igyekszik a köznyelvi magyart használni.

Talán az lehet ennek az oka, hogy régen (kb. 20 évvel ezelőtt) még azt tanították, hogy a nyelvjárás az fujj csúnya, nem szabad úgy beszélni. Ma már ilyet nem tanítanak, sőt, inkább arra biztatnak, hogy őrizzük meg a nyelvjárási jellegzetességeinket, hiszen ettől is színesebb a magyar nyelv.

Üdv: egy egyetemista

Ebben Matisz papa a király.

http://www.youtube.com/watch?v=Qt2Qvr34yJE

El kell és el lehet különíteni egymástól a tájbeszédet, és azt a beszédet ami suttyóságra utal.

Példa. A tájbeszédekre jellemző egy a szokványostól eltérő hangsúlyozás, bizonyos hangok szokatlan kiejtése. Akiknek ezzel bajuk van, pont azok a műveletlen és buta emberek, mégpedig pont azért mert saját butaságukat másra próbálják ezzel is kivetíteni.

Vannak viszont olyan dolgok, amik tájszólás ide vagy oda, már mindenhol ki kellett volna nőni, és igenis igénytelenségre utal a használatuk. Az "én tudnák" és társai, nem menthető azzal, hogy tájszólásban beszélek. Teljesen világosan le van fektetve a nyelvtanban, hogy hogy helyes és hogy helytelen. Aki ennek ellenére mégis csakazértis tudnákozik, vagy a tulajdonnevek elé határozott névelőt rak ( a Pista, az Imi), az igenis igénytelen, akár tetszik ez neki, akár nem. Bizonyos régies szavak használatát nem sorolom ide, az beleillik a tájszólás körébe.

Summa summárum, a tájszólásnak nagyon is helye van, a magyartalanságra viszont nincs mentség. Sajnos sokan összekeverik a kettőt, és lebunkózzák azt aki ízesen beszéli a magyart, ugyanakkor meg azt veszik etalonnak, ahogy a Barátok közt primitív "A Gézái" beszélnek.

"Mert az egy dolog, hogy a 99 éves János bácsi falun iszonyat tájszólással beszél, de akit az iskolában már egy "normálisan" (értsd nem egy világvégi tájszólással) bezsélő magyartanár tanított, az igenis beszéljen helyesen. Nem mentség a suttyóságra, mikor a műveletlen parasztja -nákozik meg muszályozik."

Először is te iszonyat paraszt, a muszáj pontos j. Másodszor, a nyelvjárásban való beszéd nem hiba! Elvileg helyes a volt úgy írva is, hogy vót. Persze ez így nem irodalmi nyelv, de nem is helytelen.

Igenis tudnának változtatni a beszédjükön, ha akarnának, mert ahogy én is, úgy szerintem mindenki tudja utánozni a parasztos kiejtést, hanglejtést. Baromi egyszerű, mégsem beszélünk úgy. De ha ezt tartanák szépnek, bármelyik magyar tudna gond nélkül váltani, hiszen ez az anyanyelvünk. Csak akarni kell.

Ők is tudnának helyesen, szépen beszélni, ha akarnának.

De a legszomorúbb, hogy nem is akarnak. Mert nincs igényük rá, illetve annyira együgyűek, hogy nem is látják, érzik át, hogy ez mennyire visszatetsző vagy nevetséges, hogy tájszólással beszélnek.