Bábel tornya. Ami itt történt a Biblia szerint, azt a nyelvtudomány tudja-e alátámasztani vagy cáfolni?
válasza: válasza:Második hozzászóló: Kicsit módosítanám a kérdést annyiban, hogy vajon vissza lehet-e vezetni az összes nyelvet egyetlen alapnyelvre.
Szerintem az lehet a kérdés, léteztek-e emberi populációk egymástól elszigetelve akkor, amikor még nem volt emberi nyelv. Már ha egyáltalán ebbe bele lehet gondolni.
Eltérnek a betűk is, pl. a kínai, arab és latin írásmód teljesen más. :) Az egy dolog, hogy sok indoeurópai és finnugor nyelv egyaránt a latin betűs írást vette fel, ill. pl. egyes finnugor nyelvek átvették a cirill betűs írást a szomszédos szláv nyelvektől.
A hangok sem egyeznek meg mindig. Pl. a kínaiban szinte teljesen más a hanglejtés és a hangok is. Az emberek a hangképző szerveik által korlátozott mennyiségű beszédhangot tudnak képezni, ezért egyeznek meg sok nyelvben a beszédhangok, pl. a magyarban, oroszban és a németben egyaránt nagyon sok beszédhang van, ami megegyezik vagy nagyon hasonló. Ez egyébként érdekes kérdés, miért van pl. a németben, a magyarban és az oroszban is meg talán az arabban is pl. "i" hang és sok hasonló hang. Pl. b, p, k, f, v, g, h, l, m, n, s, sz hang nagyon sok, nem rokon nyelvben is van, de miért? És miért nincs akkora különbség pl. a magyar és a német, vagy a magyar és a spanyol között fonetikában vagy "gondolkodásmódban", mint pl. a magyar és a kínai között?
válasza: válasza: válasza:Ez két különböző kérdés.
Ha kihagyjuk a bibliát, akkor lehet rajta gondolkodni.
Nagy valószínűséggel az ősnyelv után kialakultak kulturális központok, tudsz róla, a sumérok, talán Kína területén és máshol, amelyek hatással voltak a környező népekre.
Elvándorlások is rendszeresen voltak, nem csak a népvándorlás idején.
A görög, római kulturális hatás később, könnyen megérthető.
Az azonosságok és másságok ezzel jól vázolódnak.
A mi saját nyelvünk rendkívül összetett, ha meggondolod, a hét vezérnek vérszerződést kellett kötni a legenda szerint. Ez arra utal, hogy hét különböző nép kötött szövetséget.
Annyi bizonyos, hogy amikor a besenyőknél voltunk, belekeveredtek elődeink a pártviszályba és nem azok győztek, akiket mi támogattunk. Menekülnünk kellett a besenyő kisebbséggel együtt.
Azóta is sok nép él nálunk, kun, török, szerb, szláv, sváb, stb...
Mindez sok nyomot hagyott a nyelvünkben, de ez régen is így lehetett, akár már az őskorban is...
válasza:Teljesen mindegy, hogy mit mond a tudomány, a nyelvek összezavarodhattak úgy is, hogy nem mindegyik néz ki úgy, mintha egy másik a rokona lenne.
Ezek mindig kimagyarázzák magukat.
Igaz, az összezavarodás sokféleképpen történhetett. Inkább az érdekelne, visszavezethető lehet-e az összes nyelv egy közös ősnyelvre.
Miután a biológia tudománya nagyon összekapta magát és szerintük az összes élőlény visszavezethető egy közös ősre, és ezt biztosan állítják egyesek, nehogy már a nyelvtudomány ne tudja megmondani, létezhetett-e egy közös ősnyelv vagy sem! :D Mert amikor nyelv jelen volt a Földön, akkor ember is mindig jelen volt, viszont amikor az élőlények kialakultak, akkor feltételezhetőleg nem volt jelen az ember, mégis ez utóbbi folyamatról sokkal többet tudunk, mint a nyelv fejlődéséről.
válasza:A nyelvek változnak,fejlődnek.
Új fogalmak keletkeznek, gondolatok, eszmék, tárgyak.
új ismeretek.
Kérdés, annak a "közös Ősnek" mennyire volt bonyolult a kommunikációja.
Valószínűleg volt, de lehetséges, hogy csak néhány szó, jel volt amit használtak.
Bizonyára ismered Te is a tihanyi apátság alapítólevelét, vagy azt, hogy "Lássátok feleim szümtükhel, isa por és homu vogymunk."
Valahogy így van.
Pedig ez csak ezer év, szinte a mi kultúránk.
A ősünk?
Lehet, csak makogott...
válasza:Először is, a tudományban nagyon kevés olyan dolgot állít, ami biztos - kizárólag a megfigyelés által vagy pusztán a logika tudománya által igazolható dolgokat (előbbi módszert például főleg fizikusok és biológusok, utóbbit matematikusok alkalmazzák).
A biológiai közös ős nem megfigyelhető és logikailag nem belátható. Ergó csak nagyon jól hangzó feltételezésekben lehet róla beszélni - ezért nem is tekinthető elfogadottnak, bár azt sem mondhatjuk, hogy tudományosan megalapozatlan.
Az eredeti téma tehát: a nyelvtudomány és Bábel tornya, illetve a nyelvtudomány és a közös nyelvi ős. Ez az ősnyelv (nevezzük így) nem megfigyelhető és létezése nem belátható logikailag, ergo megint csak feltételezhetünk dolgokat.
A nagy nyelvcsaládok ősnyelvei (proto-indoeurópai, proto-finnugor, stb.) is csak részben, hiányosan rekonstruálhatók, baromi nagy hibaszázalékkal - az ősnyelv rekonstrukciója még ennél is nagyobb és nehezebb feladat lenne.
Azok a nyelvészek, akik azt feltételezik, hogy a nyelvtanulás ösztönös, velünk született képesség, és hogy a nyelveknek ezek szerint egy közös "underlying" struktúrával kell rendelkezniük, kimondatlanul abban is egyetértenek, hogy akár létezhetett egyetlen ősnyelv, amelyből aztán létrejött a többi.
A kérdésre tehát a konkrét válasz: nem bizonyítja és nem is cáfolja.
Ami a hangegyezéseket illeti, annyira azért nem egyformák. Az angol T például nem is ugyanott és nem is ugyanúgy képződik, mint a magyar T - a magánhangzóink pedig még nagyobb különbségeket mutatnak. És ami még fontosabb, mert a hangképzőszerveink milyensége valóban jelentősen limitálja a képezhető hangok számát, a különböző nyelvekben a különböző angok eltérő rendszert alkotnak (pl. a W hang az angolban mássalhangzóként, a franciában magánhangzóként viselkedik, a H pedig, noha fonetikailag magánhangzó, a legtöbb nyelvben mássalhangzó).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!