Melyik nyelv bibliafordítása a leghitelesebb?
Egyiké sem.
Első válaszoló: Egyáltalán ki az, aki ezt az előadást tartja? Azért, mert Mariska néni elkezd beszélni erről, én nem fogom elhinni.
Kérdező: nehéz a kérdésre válaszolni, mert a legtöbb nyelven is több bibliafordítás is létezik, így az első kérdés, hogy melyik fordításra gondolunk a sok közül. A legjobb mindenképpen az, ahol lábjegyzetben magyarázatokat fűznek a szöveghez, amiben leírják, hogy az eredeti görög/héber kifejezés mit is jelent pontosan, amit a célnyelven nem lehet egyetlen kifejezéssel visszaadni. Főleg az óhéber nyelv nagyon gazdag olyan képekben, ami más nyelvekben nem adható vissza egykönnyen.
Csak az tudna a kérdésre válaszolni, aki jól ismeri az eredeti szövegeket és több lefordított nyelven is tanulmányozta már a Bibliát, lehetőleg több fordítást is, így tudna miket összehasonlítani. De ő se ismerné a világ összes nyelvén a Bibliát, így tőle se tudnánk meg, melyik az összes közül a leghitelesebb.
Kérdező: esetleg úgy érted, néhány ismertebb, elterjedtebb nyelv közül (pl. angol, német, francia, spanyol... ) melyik a leghitelesebb? Vagy az összes nyelv közül, amire a Bibliát már lefordították?
Azt is kéne tudni, hogy az adott nyelveken melyik a legfrissebb fordítás. Pl. magyarul napjainkban is készül frissebb fordítás. Nem tudom, a többi nyelvvel mi a helyzet.
Messze nem a kérdésre lesz ez a válasz, csak egy csepp a tengerben. A Hegyi beszédet, azon belül a Boldogmondásokat eredeti görögben és több idegen nyelvi fordításban is tanulmányoztam régebben. A Máté 5.3-mal kapcsolatban leírom, mire jutottam.
Eredeti görög:
Μακάριοι οἱ πτωχοὶ τῷ πνεύματι, ὅτι αὐτῶν ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.
Károli fordíts: Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
Kapásból a "lelki", a "szegény" és az "ország" szó az, ami nem adja vissza a görög szó jelentéstartalmát. A πνεύματι szót lelkinek fordítja, igazából a magyar nyelvben nincs megfelelő szó erre, legtöbbször "lelkinek" nevezik, néha "szelleminek", de egyik fordítás sem az igazi, ebbe most nem mennék bele, miért. Az újabb fordítások "szellemit" írnak itt. Sok más nyelvben (pl. angol, német) megvan a külön kifejezés a πνεύματι szóra, így azok alapból pontosabban adhatják vissza azokat a bibliarészeket, ahol az eredeti görögben a "pneuma" (vagy a héberben a ruach) szó van. Ez tehát már eleve sajnos ront a magyar fordítás hitelességén.
A πτωχοὶ nem teljesen szegényt, hanem inkább koldust jelent. Ha jól tudom, a most készülő Szent Pál Akadémia fordítása "a szellem koldusai" kifejezést használja itt.
A βασιλεία nem teljesen országot, hanem inkább királyságot jelent.
Az angol, francia, olasz a királyság szóra nem az ország szót, hanem valóban a királyság szót használja: Kingdom of heaven, le royaume des cieux, il regno dei cieli, az orosz pedig a "cárság" (carsztvo) szót, ami jól tükrözi, hogy az országnak egyetlen uralkodója van.
Ezek a nyelvek a görög "pneuma" szó jelentését pontosabban visszaadják (in spirit, en esprit, in spirito), ezek ugyebár nem fordíthatók magyarra úgy, hogy "lélek", mert pl. az angol "soul" lenne a lélek. Hogy az orosz hogyan fordítja a πνεύματι szót, arról nem tudok nyilatkozni.
A πτωχοὶ szót egyik nyelv sem fordítja koldusnak, legalábbis az a fordítás nem, amit néztem. Ha jól tudom, még a latin fordításban is olyasmi van, hogy "pauperem", ami a "szegényt" jelenti. A "koldus" és a "szegény" más, a koldus aktívabb magatartást tanúsít és kér, azon túl, hogy teljes tudatában van a saját szegénységének. Ezt ezek a fordítások nem adják vissza.
Az említett nyelveken viszonylag régebbi fordításokat néztem, sajnos nem tudnám megmondani, mely fordításokat.
A valamivel frissebb angol és német fordításban egészen érdekes dolgokat találtam:
Good News Bible (1994): Happy are those who know they are spiritually poor; the Kingdom of heaven belongs to them
Das Gute Nachricht (Das Neue Testament in heutigem Deutsch, évszámot sajnos nem tudok): Freuen dürfen sich alle, die nur noch von Gott etwas erwarten und nichts von sich selbst; denn sie werden mit ihm in der neuen Welt leben.
Az angol megpróbálja körülírni a koldus fogalmát: azok, akik tudják, hogy "spirituálisan" szegények, ők boldogok. A német még inkább körülírja ezt: azok, akik csak Istentől és nem maguktól várnak valamit. A körülírás a németben a mondat második felében is erőteljes, inkább erőteljesen körülírás ez, mint fordítás: mert ők ővele (Istennel) fognak élni az új világban. (Félreértés ne essék, ez nem a német Új Világ fordítás, a Református Egyház adta ki ezt a kétnyelvű, német-magyar Bibliát). Hétköznapi ember számára tényleg többet mond az, hogy "egy új világban vele fog élni", mint az, hogy "övé a mennyek országa". Bár szerintem ez a német fordítás nem teljesen jó, mert ennél tágabb értelemben értelmezendő az, hogy "övék a mennyeknek országa", és nem csak jövő időt jelent. Személy szerint nekem a német mondat első fele is kicsit félrefordításnak tűnik, mert még azt gondolhatja a hívő, hogy ölbe tett kézzel semmit sem kell csinálnia, csak várni Istentől a sült galambot, de a "szellem koldusa" nem ezt jelenti.
Nekem az 1994-es angol fordítás tűnik elsőre (de csak elsőre, mert nem mélyedtem el benne) a leghitelesebbnek ezek közül, és lábjegyzetben gyakran pontosítja a fordítást. Ha más nyelveken is vannak újabb fordítások, azok is hitelesebbek lehetnek már, mint a régebbiek. Úgy veszem észre, az újabb fordítások jobban próbálják megközelíteni az eredeti szöveg tartalmát.
Ez nem a kérdésre volt válasz, csak egy csepp a tengerben. Úgy lenne értelme, ha több nyelvből néznék meg a legfrissebb fordítást, feltételezve, hogy az egyben a legjobb is, és nem csak egyetlen, hanem több részt is összehasonlítanánk.
Még annyit, hogy ha idetéved egy Jehova tanúja az Új Világ fordításával vagy egy katolikus a Szent Jeromos fordítással, valószínű más véleményen lesz.
reptilian bastards
Egy valamirevaló előadó azzal kezdi az előadását, hogy bemutatkozik és elmondja, miről fog beszélni és miért, és milyen előzetes kutatásokra fogja támasztani a mondókáját. Ez itt sikeresen elmaradt, és a videó feltöltője sem árul el a videó alatt semmit arról, kicsoda az előadó, milyen kutatásokat végzett, mit tanulmányozott, stb. Ez így tudományos szempontból nulla, mert egy tudományos előadásnak nem lehet így nekiállni. Csak a befolyásolható emberek nem figyelnek erre, és azt hisznek el, amit éppen mondanak nekik, mindegy, hogy ki.
Mások is tanulmányozták évtizedeken át a Bibliát vagy tovább is, és más vallásokat is, és mégis más véleményen vannak.
Azért, mert valaki pl. ufó hívő, pl. beszélgetett ufókkal, beszélget néha szellemi lényekkel, belelát emberek gondolataiba, múltjába, stb., én nem fogom elhinni neki, amit mond. És ahogy beszél, egyáltalán nem tűnik egy komoly embernek, egy tudós nem ilyen. És ordít róla, hogy tele van feszültséggel.
Az előadó Avatara, egy történész, régésznő, de fontos róla tudni, hogy gnosztikus tanokat vall, amiket már keletkezésüktől is félremagyarázásnak tekintettek ill. hamisítványoknak (kivéve a gnosztikus szekta tagjait persze), noha a gnosztikusok azt mondják, hogy ők őrizték meg az igazi kereszténységet.
Érdekes elgondolásaik vannak, bár szöges ellentétben állnak a keresztény tanokkal.
A mai korban, amikor az emberek többsége elég tájékozatlan és hiszékeny, könnyű tévútra vinni őket.
Avatara pl. azt vallja (gnosztikusként), hogy a Naphoz is és bármihez lehet imádkozni, mivel az is Isten teremtménye...
Maradjatok az igaz ösvényen és ne engedjetek a hamis tanítók csábításának.
Ők azt állítják, hogy mi félünk az igazságtól és tudatlanok vagyunk ill. a hit megrontói; ezzel adják el téveszméiket, miszerint Jézus az asztrálsíkokról is tanított és, hogy Márai Magdolna volt az ő szeretett tanítványa (nem János), akivel együtt is élt...
Ez maradjon meg a Da Vinci kód szintjén szerintem.
És mielőtt valaki előállna a Vatikán szidásával, én protestáns vagyok. :)
És nem, nem hamisították meg a Bibliát, és a többiek...
Avatárával teljesen eltérő véleményű, nagyon komoly tudósok is vannak. Nem tudom, miért pont nem nekik kéne hinni. Bár a hit nem attól függ, hogy kitől hallja az ember a tanokat, hanem a hit a Biblia szerint a nem látott dolgokról való meggyőződés és a reménylett dolgok valósága. A meggyőződés és valaminek a valóságként való átélése teljesen más, mint amikor akármilyen professzor beszél akármiről és elhiszem csak úgy, mert pl. jól hangzik. Ezt egyébként sajnos nagyon sok protestáns és nagyon sok katolikus sem igazán tudja, tapasztalataim szerint. Csak úgy hisznek valamiben, elhisznek valamit, mert szépen hangzik.
Jézus pedig nem asztrálsíkokról beszélt, hanem azért jött el, hogy az embernek konkrét, személyes kapcsolata legyen az Atyával. Ha valakinek személyes kapcsolata van az Atyával, az akkora dolog, hogy ahhoz képest az asztrálsíkok és minden egyéb eltörpül. Jézus a megváltás által személyes kapcsolatra hívja el az embereket az Atyával és van, aki ezt elfogadja tőle és van, aki nem. Az egész Biblia mondanivalója gyakorlatilag eköré épül, Ádám és Évától kezdve.
Így van. Avatara kihasználja és felhasználja az emberek tudatlanságát, az ismeretek hiányát.
De nem mutat ezzel túl sok újat, már az apostolok korában is voltak ilyenek (többek között a gnosztikusok is, hupsziii avatara, nem biztos, hogy jó oldalon állsz), akiktől óva intettek mindenkit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!