Miért norvégul, miért nem norvégül?

Aranyos kérdés, én is szoktam ilyeneken filózni :D

"a "norvég" szóban, 1 magas és 1 mély található, miért a mély hangrend dominál?"

A "norvég" VEGYES hangrendű szó, pont azért, mert 1 mély + 1 magas magánhangzó található benne. Vegyes hangrendű szavakhoz pedig ÁLTALÁBAN mély hangrendű toldalék járul, jelenes esetben az "-ul". Ez a "hivatalos szabály", de persze a nyelvet nem a szabályok szabják meg, hanem a beszélők alakítják, ezért fordulhat elő a "norvégül" forma. Ami mellesleg az én fülemnek is jobban cseng... :)

Nem mindig igaz, hogy a mély hangrendű szóhoz mély, a magashoz magas toldalék illik. Ha egy szóban -i -í -e -é található, nem minden esetben igaz rá a szabály. Az i hiába magas, nem isznek, hanem isznak az emberek.

A vegyes hangrendű szavaknál az utolsó magánhangzó dönt, kivéve ha -i -í -e -é van benne. Pl. vegyes hangrendű a bűbáj szó. Az utolsó mgh. á, ami mély, ezért a toldalékok is mélyek lesznek: bűbájos, bűbájjal, bűbájnak. Vegyes hangrendű a kocsi is, de ebben szerepel az i betű. Ezért hiába magas az utolsó mgh. a toldalék nem az: kocsival, kocsinak, kocsiban. De az október szó is vegyes, van benne e, mégis illik rá a szabály, az utolsó mgh. magas, tehát: októberben, októberrel. Amelyik szóban tehát -i -í -e -é szerepel, megváltozik a szabály. Ezeknél a szavaknál csak megszokás kérdése a toldalék. Lehet magas, lehet mély, lehet mindkettő. Pl. fotelbe, fotelba, férfinek, férfinak. A norvég szóban is szerepel az é betű, ezért nem illik rá a szabály, hogy magas toldaléknak kell lennie. Nem feltétlenül norvégül, lehet norvégul is. Ki hogy szereti használni.

Az előbb említettem, hogy a bűbáj szó vegyes hangrendű, de nincs benne -i -í -e -é tehát szabályszerűen viselkedik; az utolsó mgh. miatt mélynek kell lennie a toldaléknak (bűbájjal, bűbájos). De ez sem feltétlenül igaz, ugyanis kaphat magas toldalékot: bűbájért. Ez azért van, mert van egy-, két- ill. háromalakú toldalék is.

Egyalakú: -i -ért. A mély és magas hangrendű szavak is ugyanazt a toldalékot kapják, mivel csak egy fajtája létezik (egyalakú a toldalék): paksi, pécsi. bagolyért, egérért, bűbájért.

Kétalakú: pl. -ban -ben -val -vel. Itt számít a magas illetve a mély illeszkedés. (mély hangrendű szó mély toldalékot, magas hangrendű magas toldalékot kap.) Házban, égben.

Háromalakú: -hoz -hez -höz vagy -tok -tek -tök - már az ajakműködés is számít. Ajakkerekítéseshez ajakkerekítéses, ajakréseshez ajakréses kerül. Ajakkerekítéses betűk: u, ú, o, ó, a, ü, ű, ö, ő és az ajakrésesek: á, i, í, e, é. Persze itt figyelembe kell venni a magas-mély illeszkedést is. A gyűrű szó magas és a mgh. ajakkerekítéses, tehát ugyanilyen toldalék járul hozzá: gyűrűtök, gyűrűhöz. Az idézet magas és ajakréses, ezért idézethez. Az odú szó mély és ajakkerekítéses, tehát odútok.

Egyébként ha valaki nem tudná, a mély magánhangzók: a, á, u, ú, o, ó (uborkatál) és a magasak: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű (bűvös idézet)