Írnátok olyan mondatokat, szlogeneket a világ bármely tájáról, ami könyvből nem tanulható, csak ha kint élsz, akkor tanulod meg?

Többre mész, ha a vizsgához egy jó nagy kalappal kívánsz, mer' az ugyi szerencsét hoz, kéz- és lábtörést inkább fizikai események előtt kívánnék; fellépés, verseny... de gyanítom ez eléggé egyéni.

Az oroszok vizsga előtt azt mondják: nyi púha, nyi perá (kb.), azaz "se vadat, se madarat" és a válasz: K csortu!, azaz "Elmész te a pokolba/ördögbe/fenébe!" Gondolom egyértelmű, hogy a vadásztársadalomból származik a kívánság.

Amúgy ezek frazeologizmusok, imádom őket, ruszkiból van is egy könyvecske, ahogy illusztrációk is akadnak. Az egyik kedvencem: a magyarnak botfüle van, az orosznak a medve rálépett a fülére. Képzeld el ezt rajzon... :D

:)

Szlovák: Čo si, maďar? (mi vagy, magyar?) ilyen értelemben - mi vagy hülye?

(a sok s.gnyaló meg azt mondja, hogy csak a politikusok csinálják az ellentéteket, a nép megérti egymást. igen - így!)

Mustafa válaszáról jut eszembe, nem tudom, manapság mi a helyzet, de amikor Oroszország még SzovjenJunion volt, azt tanácsolták, bemutatkozáskor nem mondd, hogy "magyar lány vagyok" (ja vengerka), mert a vengerka kb. egyet jelentett a k*rva szóval.

És azt se értékelték nagyon, amikor "huj, huj, hajrával" biztattuk a csapatunkat, mert mint utólag kiderült, a "huj" lófütyit jelent. Ezt valahogy nem tanították a gimiben...

Cserébe viszont mi is jókat kacarásztunk az ő... nem is annyira drukkolásukon, mint dicséretükön, amikor kórusban zengték, hogy "maladci"... "az, az, malacok vagytok", vihogtunk, bár a malagyéc szó véletlenül sem azt jelenti. Csak annyit teszi, hogy derék, ügyes, jó munka vót.

:)