A szláv nyelvek szókincse mennyire hasonlít egymásra?

Eléggé.

Csak egy csepp a tengerben, de pl. a hét napjainak nevét itt megnézheted néhány szláv nyelven, nagyon hasonlítanak:

[link]

De pl. a személyes névmások vagy a számnevek is nagyon hasonlóak. Ha jól tudom, az összes szláv nyelven a 100 sto. Hacsak belelapozol néhány szláv társalgási zsebkönyvbe, rögtön észreveszed, pl. a köszönések is nagyon hasonlóak.

Volt, hogy egyik ismerősöm szlovákul, a másik oroszul tudott egy kicsit. Az egyik azt mondta, "dobrí gyeny" (Jó napot), a másik azt hitte, azon a szláv nyelven mondta, amin ő tanult.

"Volt, hogy egyik ismerősöm szlovákul, a másik oroszul tudott egy kicsit. Az egyik azt mondta, "dobrí gyeny"

Lehet, hogz tévedek, de a "dobri (dobre) gyeny" a lengyel "jó napot"

Persze lehet, hogy a szlovák tényleg ennyire hasonlít a lengyelre??

Itt van egy lista szavakról, ugyanaz a szó orosz, bolgár, cseh, lengyel és makedón nyelven (nyelvenként az első oszlopban van a helyesírás, a másodikban a kiejtés):

[link]

Egyébként nagyon bele lehet menni a témába. Pl. a hónapok nevei a legtöbb nyelvben majdnem ugyanúgy vannak (január, február ill. ehhez nagyon hasonló szavak), de a szláv nyelvek közül a lengyelben, csehben és horvátban külön saját elnevezések vannak a hónapokra. Ráadásul ezek az elnevezések sokszor el is csúsznak egymáshoz képest. Így pl. a listopad horvátul október, de csehül és lengyelül november (egyébként a "lombhullató" szóra megy vissza a "listopad" szó).

Január, február, március:

csehül: leden, únor, brezen (r betűn valami ékezettel)

lengyelül: styczen, luty, marzec (n betűn valami ékezet)

horvátul: Siječanj, Veljača, Ožujak

Talán még más szláv nyelvben is külön nevük van a hónapoknak, ezt nem tudom. De pl. a finnben és a törökben is saját nevük van.

Egyébként nagyon hasonló a szláv nyelvek szókincse, de nagyítóval azért lehet találni érdekes eltéréseket is.

A hónapoknak ukránul és belaruszul is külön neveik vannak:

belarusz: Студзень, Люты, Сакавiк, Красавiк, Травень, Чэрвень, Лiпень, Жнiвень, Верасень, Кастрычнiк, Лiстапад, Снежань

ukrán: січень, лютий, березень, квітень, травень, червень, липень, серпень, вересень, жовтень, листопад, грудень

itt is ha megnézzük, vannak, amik egyeznek, mások teljesen különböznek. Amúgy nem tudom, tudod-e, de ezek mind amolyan népi elnevezések és mindegyiknek megvan a maga jelentése; pl. березень (március) neve nagyjából "a nyírfa hónapja".

Ami a hét napjainak neveit illeti, az valóban szinte mindenhol egyezik, de van egy érdekesség: míg a legtöbb nyelven a vasárnap "negyilja" vagy valami hasonló (a szó abból jön, hogy "nem csinálni"), addig oroszul "vaszkrjeszenyje" (=feltámadás), és oroszoknál negyelja lett a hét. Ilyesfajta hamis barátokat sokat lehet találni, de most inkább nem szaporítom ezzel a szót.

Összehansonlításként

Magyarország

lengyel, orosz: Węgry, Венгрия (V'engrija)

ukrán, belarusz: Угорщина, Вугоршчына (Uhorschyna)

Cseh, horvát: Mad'arsko, Mađarska

szerb, bolgár: Унгарија, Унгария (Ungarija)

Aztán még igen-nem-köszönömmel végig lehetne nézni, de mivel a legtöbb nyelvnél legfeljebb a google fordítót használhatnám, azzal meg már tapasztaltam, hogy még az igent se képes helyesen lefordítani, inkább nem kockáztatok.

Az ősi eredetű szavak pedig általában egyeznek: pl. ég, víz, nap stb.