A japán nyelvben hogy fejezik ki a műveltetést?

Az igének a tagadó gyöke (tehát u-s igéknél a hangra vált az utolsó szótag, ru-s igéknél meg csak leesik a ru) +seru (u-sigéknék) vagy saseru (ru-sigéknél). Továbbá kosaseru és saseru.

Hozzá tenném, hogy a műveltetés japánul nem különül el a "hagyni csinálni"-tól.

Tehát: 勉強させた - Rá vett, hogy tanuljak VAGY Hagyott tanulni.

Ha a müveltető igének nincs tárgya, akkor a műveltetett után を jön (vagy ni, de a wo-t preferrálják - nincs egyértelmű szabály, hogy miben tér el a jelentés), ha van, akkor に.

Judousha? Jidousha-ra (自動車) gondolsz (személygépkocsi)? Inkább 車 (kuruma)-t használd ilyen helyzetben (kocsi/autó).

Ilyen helyzetben inkább 洗う (arau), 洗濯 (sentaku) helyett. Azt nem mondom, hogy nem lehet együtt használni, de ritka.

Japánba ugyebár hasonló a szórend, mint magyarban, tehát nincs igazi szabály rá, és tulajdonképpen bárhogy jöhet.

A megszokott az lenne, hogy 彼に車を洗わせた (Kare ni kuruma wo arawaseta) (Kare = ő (pasi)); de az sem elképzelhetetlen, hogy 車を彼に洗わせた (Kuruma wo kare ni arawaseta) - A kocsit VELE mosattam le.

Pl. egy ilyen beszélgetésben:

洗濯を山田さんに任せたのか? (Sentaku wo Yamadansan ni makaseta no ka)

A mosást Yamadára bíztad? (Itt szennyesre értendő)

はい。

車も彼に洗わせるつもりか? (Kuruma mo kare ni awaseru tsumori ka)?

A kocsit is vele szándékozod lemosatni?

Itt mivel nem az a fontos, hogy lemosattva van a kocsi, hanem az, hogy kivel van lemosatva, ezért a személy kerül az ige elé.

De szerintem, ha csak az alapverziót használod, akkor azzal nem vétesz nagyot és ha eleget hallgatsz japán nyelvű szöveget, akkor majd rá fogsz érezni, hogy mikor kell másképp.