Nektek van nyelvtudás vagy nyelvtanulás miatt magyarban tájszólásotok?

Ezt nem tájszólásnak hívják, hanem akcentusnak.

De amúgy nekem nincs. 6 éves korom óta tanulok angolul (most 25 vagyok), használom is, de nincs ebből gondom, pedig világ életemben azzal dicsértek, hogy milyen jó a kiejtésem. Azt hiszem, elég jól fel tudom venni a különböző nyelvek hangkészletét (pl. most héberül tanulok, itt is megállapították, hogy nagyon szép a kiejtésem), de nem okoz gondot az anyanyelvem használata.

Más kérdés, hogy én sokszor nyílt e-ket mondok, de ez már akkor is így volt, amikor csak és kizárólag magyarul beszéltem. Nem tudom, hogy ez honnan jött, nem a szüleimtől tanultam így, egyszerűen valamiért így szoktam meg. Persze ezt is el tudom hagyni, de nem érzem szükségesnek, nem is zavaró, csak annak tűnik fel, aki nagyon figyeli. De mondom, ez nem egy másik nyelv tanulása miatt alakult ki, sokkal korábbi dolog ez nálam.

"Mert én már nagyon kis koromtól ki vagyok téve az angol nyelvnek"

Ha ez azt jelenti, hogy mondjuk angol nyelvterületen éltél 10-12 éves korod előtt, akkor lényegében együtt tanultad az angol kiejtést a magyarral, mielőtt a magyar kiejtésed megszilárdult volna. Ilyenkor természetesen előfordulhat némi angol akcentus beszivárgása.

Aki viszont nem angol nyelvű környezetben nőtt fel kis korától fogva, abban a magyar hangrendszer lett alapvető, és a kiejtését idegen nyelv csak nagyon kismértékben tudja befolyásolni.