Melyik a helyes, "Élőbe jelentkezik a Csillag Születik" vagy "Élőben jelentkezik a Csillag Születik" az RTL klubon azt mondták, hogy élőbe jelentkezik, ez így helyes?

Élő beszédben teljesen bevett szokás "élőbe" jelentkezni vagy bent lenni a "házba". Mivel sokan mondják így (többen, mint nem), ezért semmi alapja nincs annak, hogy ezt a használatot helytelennek tekintsük.

Aki ezt nem fogadja el, az azt nem fogadja el, hogy a magyar nyelv él, és mint olyan, folyamatosan változik. Bizonyára jobban szeretné inkább holtnak, változatlannak tekinteni... Ez kb. olyan felfogás, mintha valaki jobb szeretné, ha a gyereke mindig kisgyerek maradna, ezért hatévesen az egyébként makkegészséges gyerekét hibernáltatná... A gyerekek nőnek, a nyelvek változnak – ezt el kell fogadni. Ahogy a gyerek sem romlik attól, hogy megnő, úgy a nyelv sem romlik attól, hogy változik.

Ha olyan rossz lenne a -ba/-be és a -ban/-ben összeolvadása, hogy minduntalan félreértéshez vezetne, nyilván nem élnénk vele. De az, hogy gyakorta élünk vele, épp azt mutatja, hogy bőven elfogadható mértékű az általa okozott félreértés.

Az írás más tészta, ott valóban az "élőben" lenne a kívánatos alak.

^Nem egészen korrekt szerintem. Én is az "élő nyelv" híve vagyok, de konkrétan az elnyelt betűket így jelöljük:

"Élőbe' jelentkezik a Csillag Születik."

Jó, ez egy gyakori "akcentus" de attól még nem lesz belőle nyelvújító jelenség, ahogy mondjuk a "mögyünk oszt' megszüjjük a dógozatot" se az új magyar nyelvtan beharangozója.

Második vagyok.

"Egyelőre még ez a nyelvtani szabály van érvényben."

Ez az érv nem helytálló, mert fordítva van az ok-okozati összefüggés: nem a szabályok alapján beszélünk úgy, ahogy, hanem a beszéd alapján vonjuk el a szabályokat, szabályszerűségeket. Ha tehát a beszélőközösség által használt nyelv nem egyezik meg azzal, amit a nyelvtani szabályok le- ill. sokak szerint előírnak, akkor nem a beszéd "helytelen", hanem a szabályok lettek pontatlanul elvonva, vagy csak eljárt felettük az idő.

#2-nek!

Alapvető tévedés azt gondolni, hogy ha valamit elég sokan állítanak, az igaz. A "bevett szokás" azt jelenti, egyre többen nem ismerik a nyelvet - sajnos már a médiában is ez a norma. Itt tartunk. A magyar nyelv természetesen változik, ez a normális, csak lehet jó és rossz irányba is menni. Ez a rossz irány.

Ami pedig az ok-okozati összefüggést illeti, az érvelés látszólag helyes. A nyelvtani szabályok keletkezésének pontosan így kell működnie. Ami elsikkadt az a következő.

A folyamat egy pontján adott egy szabályrendszer és egy élő beszéd. Az utóbbi változik, mert a környezet is ezt teszi, fejlődésnek hívjuk. A hétköznapi ember eltérő mértékben ismeri a szabályok okait, használja valahogy, meghatározó személyiségeket utánozni fognak. A változás akkor válik szabállyá, ha illeszkedik a nyelv logikájába. Ennek megállapítása viszont a szakember dolga, éppen ilyen okokból alakult ki az élet különféle területeinek szakmai művelése.

Itt a "hová" és a "hol" két lényegesen eltérő helyzet, amelyet célszerű a nyelvnek is megkülönböztetni. Ezt teszi a magyar nyelv a "ba-be" és a "ban-ben" ragozással. Ha keverjük őket, elvész a megkülönböztetés. A szakember tehát a keverést csak tagadhatja. Más kérdés, hogy vannak megalkuvó nyelvészek, és van buta emberek tömegeinek kényszerítő hatása, ilyenkor esetenként csatavesztés következik be. A nyelv erejét az mutatja, ha később, a hibás kényszert korrigálni tudja. Én hiszek ebben.

Vagyis az eredeti kérdésre csak egyetlen válasz fogadható el: "Élőben jelentkezik...". Ha nem így hangzik el, az a riportert és az adásszerkesztőt minősíti. Ezen nem lepődöm meg. Sajnos van sokkal rosszabb is, amely már normává próbál nemesülni.

#2 vagyok megint.

És mi a nyelv logikája, amibe illeszkedni kell? Ugyanaz a dolog egy viszonyítási rendszerben lehet logikus, míg egy másikban logikátlan, szabálytalan, "helytelen". Ott van pl. az ikes ragozás. A magyar nyelv általános logikája szerint megkülönböztetjük a határozott ("tárgyas") és a határozatlan ("alanyi") ragozást (látok valamit – látom azt), az ikes ragozás viszont pont ez ellen a logika ellen dolgozik az eszem/iszom valamit – eszem/iszom azt egybeeső alakokkal. Ha valaki eszek/iszok alakot talál használni, azt lazán lebutázzák, műveletlen bunkónak állítják be, mondván "hibásan" alkalmazza az ikes ragozás szabályát, pedig csak épp a nyelv egy magasabb szintű szabályát, logikáját terjesztette ki az ikes igékre is, kiküszöbölve egy nyelvi következetlenséget, sőt, hiányosságot. Ez most akkor "jó" vagy "rossz" irányú változás?

De említhetném a suksükölést is. A Nem nézzük meg – Ne nézzük meg! kifejezésekben azonos alakú az ige, holott előbbiben kijelentő, utóbbiban felszólító moódban van. Ha itt nem okoz értelmezési problémát az azonos alakúság, akkor a Nem látjuk meg – Ne lássuk meg! kifejezések szintén azonos alakúra hozásával (Nem lássuk meg – Ne lássuk meg!) mit veszítenénk? Semmit, és még következetesebb, logikusabb is lenne a rendszer.

Egyébként a múltban már egy csomó mindent elveszítettünk, pl. az összetett múlt időket (pl. láttam volt), mégsem érezzük ma úgy, hogy hiányoznának, vagy hogy elvesztésüktől elromlott volna a magyar nyelv, vagy hogy most valamit ne tudnánk kifejezni. Nem volt rájuk szükség, ezért kiszorultak a használatból. A -bA/-bAn megkülönböztetésére sincs égető szükségünk, hiszen elenyésző az olyan esetek száma, amikor ugyanaz a kifejezés mást jelent az egyikkel, mint a másikkal. E jelenésg egyébként már több száz éves múltra tekint vissza, szóval nem friss fejlemény.

Egy valamire való nyevész szakember pedig nem fog olyat mondani, hogy valami nyelvileg jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, hiszen ezek totál szubjektív jellemzők, egy tudomány képviselőjének pedig az objektivitásra kell törekednie. Nyelvi értelemben a "helytelen" egyetlen egy módon értelmezhető: ha a beszélő által közölt jelentést a hallgató nem érti meg vagy nem azt érti alatta, ami a beszélő szándéka volt. Az "élőbe' jelentkezik", "benn a házba'", stb. alakokat nincs olyan magyar anyanyelvű, aki ne értené meg, vagy akár csak félreértené. Azaz objektív mércével bizony "helyesek". Minden más értelmezés csak szubjektív vélemény, ami alapján – sajnos – egyes önjelölt nyelvőrzők és laikus követőik másokat a nyelvhasználatuk alapján ítélnek meg, aminek semmiféle racionális alapja nincs. Nem azok a nyelvhasználók állítanak ki magukról gyenge bizonyítványt, akik nem úgy beszélnek, mint mások, hanem azok a nyelvi intoleranciától sújtottak, akik emiatt megszólnak másokat. Ez tehát csak megosztásra, árokásásra jó, illetve dehogy jó… :(