Mi a különbség a németben a 2 múlt között?

Alapjában véve az első válaszoló leírta a lényeget. Én csak egy kicsit kiegészíteném.

Tehát az alapszabály: Präteritumot használunk az elbeszéléseknél, legyen az írásban vagy szóban. Ezért nevezzük népszerű nevén elbeszélő múltnak.

A Perfektet a beszélgetésben használjuk, ezért nevezzük népeszerű nevén beszélgető múltnak.

Semmi esetre sem nyelvtani kérdés, hogy Perfektet vagy Präteritumot használjunk - e, hanem stilisztikai kérdés.

Präteritumot főleg Németország északi részén használják, ahol k.b. 60 évvel ezelőtt nem is használtak Perfektet.

A Perfekt meg Németország déli részén, Ausztriában, és a svájci németben dominál.

Egy hosszabb múlt idejű esemény elmondásnál használhatjuk a Präteritumot, míg rövid közlésekben, kérdésekben, "tegező, önöző" mondatokban Perfekt a gyakoríbb.

Egy régebben történt esemény elmondásánál, ahol a mesélő már mondjuk érzelmileg nem kötődik az elmondottakhoz, tehát már higgadtan meséli el, akkor használhatja a Präteritumot. Ha azonban még élénken foglalkoztatja a történet, amit mesél, idegesíti, örömet jelent neki, izgatja, még lehetnek következményei,...akkor Perfektet használ az ember.

Amint már előttem megírták, a különleges igéket, a módbeli segédigéket, az időbeli segédigéket, és a hozzájuk közel álló igéket viszont szinte soha nem használjuk Perfektben, ha azok a mondat egyetlen igéi. Ha viszont segédigeként állnak, akkor természetesen használhatunk Perfektet is.

Pl.: Ich musste nach Hause. (Szinte soha: Ich habe nach Hause gemusst.)

DE: Ich habe nach Hause gehen müssen. Ugyanúgy lehet: Ich musste nach Hause gehen.

A Plusquamperfekthez csak annyi adalékot, hogy egyedüli igeidőként ma már nem használjuk, csak egy másik múlt idejű cseleklvéshez képest korábbi múlt id. esemény kifejezésére.

PL: Nachdem ich den Brief geschrieben hatte, brachte ich ihn zur Post. (Miután megírtam a levelet, elvittem a postára.)