Milyen a német, a holland és az angol nyelv viszonya?

Rokon nyelvek.

Valószínűleg könnyebb angol után németet tanulni, illetve fordítva, mintha mondjuk spanyol után próbálnád meg valamelyiket, de lényeges segítséget nem ad.

Sok a hasonló szó, de a kiejtés, a nyelvtan és a szavak többsége majdhogynem teljesen más.

A holland meg tudtommal a kettő között áll, mint az már írták. Tehát ha angolul és németül is tudsz, akkor már elvileg nagyon könnyű hollandul megtanulni.

Én tudok angolul és németül is amúgy.

szeretik egymást :D

szerelmi 3-szög???

"Milyen a német, a holland és az angol nyelv viszonya?"

Mindhárom germán nyelv, így rokonok.

"ez a három nyelv mennyire hasonlít egymásra?"

Az angol és a német annyiban hasonlít egymásra, hogy egy-két alapszó hasonlít (pl. a meleg angolul és németül warm, a hideg cold és kalt, a fehér white és weiss stb.). A nyelvtanuk már jelentősen eltér és a fejlettebb szókincs is, mert az angol tele van latin és francia szavakkal, míg a német maga képzi a bonyolultabb szavakat.

A közhiedelemmel ellentétben gyakorlati szempontból az angol és a német között elég kevés hasonlóság van.

A holland nagyon közel van a némethez. Az északnyugat-németországi német nyelvjárásokhoz pedig a kölcsönös érthetőségig hasonlít. Jó német nyelvtudással egy egyszerű szöveget, pl. holland újsághírt el lehet olvasni. A holland kiejtés egy kicsit "angolos", és a szavak alakja is olyan, mint egy angolos német nyelv szavai. Ebbe nem mennék bele, mert hosszú téma.

Aki németül mondjuk felsőfokon tud, az a hollandot elég gyorsan megtanulhatja. Ha nulla előismerettel a holland középfok 500 munkaóra, akkor német előismerettel ez gondolom 100-200 órával rövidül.

Az angol elsajátításában a német nyelvtudás kevés konkrét segítséget jelent, de mindig igaz, hogy a második idegen nyelvet könnyebb megtanulni, mint az elsőt.

Na én gótikus német szöveget néhány szavas német és alap-közép közötti angol tudással olvastam és az volt az érdekes, hogy voltak szavak, mondatok félmondatok, amiket megértettem, de nem sok. A hollandnak szerintem borzasztóan más a kiejtése, mint az angolnak vagy akár a németnek, és emiatt a hasonlóság minimalizálódik.

Ha jól tudom német tudással a dánt a legkönnyebb megtanulni.

"A hollandnak szerintem borzasztóan más a kiejtése, mint az angolnak vagy akár a németnek, és emiatt a hasonlóság minimalizálódik."

Nem "borzasztóan más", hanem igen hasonló: mondjuk úgy ejtik az u-t, mint régen az angolok, úgy ejtik a rövid i-t, mint az angolok, úgy ejtik a ch-t, mint a németek, stb.

Egyébként sem a kiejtésből kell kiindulni, hanem az írott nyelvből.

Nézzünk egy konkrét összehasonlítást. Holland, német, dán, angol.

Alle mensen worden vrij en gelijk in waardigheid en rechten geboren. Zij zijn begiftigd met verstand en geweten, en behoren zich jegens elkander in een geest van broederschap te gedragen.

Alle Menschen sind frei und gleich an Würde und Rechten geboren. Sie sind mit Vernunft und Gewissen begabt und sollen einander im Geist der Brüderlichkeit begegnen.

Alle mennesker er født frie og lige i værdighed og rettigheder. De er udstyret med fornuft og samvittighed, og de bør handle mod hverandre i en broderskabets ånd.

All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.

Aki tud németül, az egyébként tudja, hogy a holland még a látszólagosnál is jobban hasonlít a németre, pl. azt írja a holland, hogy "broederschap", ez németül Brüderlichkeit, de a német is megértené azt, hogy Bruderschaft. Ha valaki tud olyan egyszerű átváltásokat, hogy mondjuk oe=u, z=t, ij=ei stb., akkor a holland egyszerűen egy német tájszólásnak tűnik. A dán sincs nagyon messze a némettől, de a hollandnál markánsan távolabb van. Az angol, "a germán nyelvcsalád fekete báránya", az összes germántól eléggé messze van.

Tudtam,mikor megláttam ezt a kérdést ,hogy lesz egy önmagát humorosnak vélő hozzászóló,aki bebüfögi az elcsépelt,mindenhol elhangzó részeg angol matrózos sz@r viccet.

A holland nyelv egyértelműen a némethez van leginkább közel,azonbelül is a Niederdeutschoz(Plattdeutsch).Gyakorlatilag a holland a niederfränkisch dialektus leágazása.Egy holland és egy északi német az egymás írott szövegét megérti.A holland nyelvben a legtöbb főnév neme megegyezik a német főnevek emével,azzal a különbséggel,hogy a hollandban öszeolvadt a hím-és a nőnem,így két nem maradt a köznem(de),ami a németben hím és nő és semlegesre(het).Az igeidők kb ugyanazok,mint a németben (3 múlt,két jövő,egy jelen).Akötőmód is.különbség,hogy a hollandban a más sorrendben van a ragozott és a ragozatlan ige/segédige a mondat végén.(Ik heb kunnen zingen.Ich habe singen können.)A hollandban eltűnt a németben bonyolultnak tűnő névelőragozás.A hollandra csak a negyedik Ófelnémet hangeltolódás hatott,ezért van az,hogy a holland az északi német kiejtésre hasonlít és nem a Hochdeutschra(itt földrajzi értelemben utalok a Hochra,nem mint a Standartdeutsch szinonímája,teghát Hoch=déli,magas terület)így Appel-Apfel,Straße-straat,machen-maken stb.Nagyon sok holland szóról,mondatról könnyen felismerhető mit jelent,főleg egy északinak,akihez a kiejtés is közelebb van.pl Ik ben arbeider-Ich bin Arbeiter.Sokan az angolhoz hasonlítják,mert vannak angolhoz hasonlító szavaik ,pl work-dolgozni,de ez ugyanúgy megvan a németben is-werk.A holland igék múltidejét és azok alakjait ugyanúgy képezzük,mint a németben.A hollandban van igeragozás,mint a németben és egyes igeidőket meg lehet a másiknak feleltetni pl befejezett jelen hollandban(ik heb ge..)-befejezett múlt németben(Ich habe ge...)A múlt idő segédigéje a németben haben és sein(ha állapotváltozás vagy mozgást jelöl)a hollandban hasonlóképp.Az angoltól csak különbségeket mondanék:más igeidők,idősíkok,van igeragozás(az angolban csak E/3-ban -s)van a főneveknek neme.Máshogy van a passzív mód.A betűk hangoknak megfeleltetése következetesebb,nem úgy ,mint az angolnak,ahol egy leírt szó alapján egy azt nem ismerő nem tudhatja a kiejtését(pl az i és az y lehet áj,de lehet i is vagy a head-heart-heath-hear-ben lévő ea-t négyféleképpen ejtjük)Az hogy egy nyelv mennyire könnyű,leginkább a megtanulására fordítandó időben mérhetjük(ezért lehet mondani,hogy pl az eszperantó x-szer könnyebb ,mint mondjuk y),de nem mindegy,hogy egy szlovák tanul csehül,vagy egy japán.Egy németnek nyilván sokkalta könnyebb megatnulnia hollandul és vice versa,mint nekünk,de tény,hogy bármelyik nyelv ismerete megkönnyíti a másik elsajátítását.A émet szerintem nehezebb és könnyebb utána a holland,lévén a determinánsragozás és az eggyel kevesebb nem miatt.Kérdés,hogy érdemes-e megtanulni hollandul,ha az ember nem ott él,miközben a hollandok nagyrésze beszéli az angolt(persze kivétel akad:a dartsvilágbajnok pl,aki a német határnál él,de egy brüsszeli is lehet inkább franciául beszél az anyanyelve mellett)és németül is értenek( [link]

6-os és 8-as hülye:

Igen, mind germán, de ennél fontosabb a részletesebb bontás: az angol anglo-fríz, a holland alnémet, a német pedig felnémet nyelv, ergo annyira közel nincsenek.

8: Az írásból kiindulni? Ha így lenne a szláv nyelvek nem lehetnének rokonok, hisz' van amit cirillel írnak, van amit latinnal. Hülye vagy, de legalább nagyon.

Egyébként meg minimális IQ-val írásban el lehet kapni néhány szót, a holland közelebb van a némethez, minimálisan.