Szerintetek mik ma a legkönnyebb illetve a legnehezebb nyelvek és miért?

Mi az, hogy ma? 100 éve más volt a helyzet?

Az angol könnyebb az elején, könnyebb alapszinten dörmögni vele. Ráadásul azt is jól viseli, ha hibásan beszélik, mert ha érthető, eltekintenek a tökéletességtől, az anyanyelviek pedig toleránsak a nyelvet kerékbetörőkkel szemben. Sok minden egyéb mellett ez is hozzájárult, hogy korunk lingua francája lehetett.

De vannak nehézségei, mint például a poliszemantikusság, ami a kezdő szinten túljutva okoz gondot. Elképesztő mennyien gondolják, hogy fordíthatnak pénzért, miközben ha megnézitek a netflixet, vagy az "ismeretterjesztő" csatornákat, tele vannak tragikus fordításokkal. Megtanul az angol szakos egyetemista a szótárból 2 jelentést, aztán a másik, kontextustól függő 7 jelentés számara nem is létezik. Most legutóbb az idegesített fel, hogy nehezen megközelíthető tengeri kikötőkről volt szó a dokuban, erre végig a pilóta felelősségéről hadovált. Könyörgöm, a pilot ebben a szövegösszefüggésben RÉVKALAUZ, nem pilóta. Ahogy 1970-ben a mortar sem mozsárágyú, mer az van a szótárban, hanem aknavető. Azért mert egy idegen (latin-görög eredetű szó) mindkét nyelvben létezik, még nem biztos, hogy ugyanazt jelenti. (pathetic pl.)

Szóval az angolnak rengeteg előnye van az elején, aztán magasabb szinten jönnek a nehézségek

Annyifelé beszélik

A következőket szokták mondani:

* nyelvrokonság (távoli rokonság nem nagyon segít)

* hasonló tipológia

* nyelvek, melyekkel erős volt a kapcsolat (lásd jövevényszavak, tükörfordítások, átvett képzők)

* könnyen elérhető nyelvek, sok rendelkezésre álló anyaggal

Ha ez alapján választanál nyelvet, akkor hiába múlt el a török kor, azért ajánlanám a török nyelvet - de csak magyaroknak készített anyagokkal, különben bevágod a sarokba, amikor olyat magyaráz el bonyolultan, amit magyarként könnyen megértenél.

A német nyelvből sok az átvétel, tükörfordítás, ez előnyt jelent - bár azért nehéz megszokni a der, die, dast.

Ha az angollal eljutottál egy szintre, akkor a francia könnyebbé válik, mert az angol nyelvben sok a francia és a latin jövevényszó.

Angolból pedig sok az anyag, könnyű hozzájutni, mert világnyelv. Ez az előnye, nem pedig például a 12 igeidő (amiből általában 7-8-at használnak).

En ugy tudom, a sved, az olasz es a spanyol a konnyebbek koze tartozik. Radasul a sved alapjan konnyen meg lehet tanulni danul, norvegul, a spanyol alapjan olaszul, portugalul.

Nehezebbek a szlav nyelvek (lengyel, cseh, szloven), a finnugor nyelvek (finn, eszt). A francia is eleg nehez. Tavol-keleti nyelvekrol nem tudok semmit, de nem hiszem, hogy konnyuek lennenek.

Ami az angolt illeti: eloszor konnyu, mert "a levegoben is az lebeg", csak ki kell huzni belole... az alapszavakat tobbe-kevesbe mindenki hallotta.

Nem ragoz es nincsenek benne nyelvtani nemek, de pont a ragozas hianya miatt a szorend kotott es bonyolult.

Nehez a kiejtese, pl. nagyjabol nincs benne olyan maganhangzo, amely ugyanugy hangzana a magyarban, es a minimalparoknak jelentesmegkulonbozteto szerepe van (set-sat, dock-duck). Ahogy feljebb is irtak, nagyon sok valtozatat beszelik az anyanyelvuek, tehat pl. Angliaban a tajszolasok megnehezitik az ertest. Azt is, hogy akkor melyik lenne az a standard brit angol, amit beszeljunk* - ez konnyu, amig csak a tananyag hangfelveteleit hallgatod, de a valosagban kicsit mas a helyzet.

Mondjuk ugy, hogy angolul konnyu megtanulni ROSSZUL, de ha helyesen, ertelmesen, es legalabb kozepszinten akarsz beszelni, az sok munka lesz. Nagyon nehez a hallott szoveg ertese. Nagyon nagy a szokincse, mert nagyon sok kulonbozo nyelvbol vettek at szavakat. Nehez a helyesiras. Nehez az olvasott szoveg ertese is, pl. napilapok, komolyabb szepirodalom.

Igaza van annak, aki azt irta, az angolok toleransak az angolt rosszul beszelokkel szemben, ami azt jelenti, hogy nagy turelemmel es lelemennyel fejtik meg az ossze-vissza hordott, szinte erthetetlen akcentusban hallott mondanivalot. De nem fognak kulonosebben tisztelni egy ilyen embert, ami persze csak akkor problema, ha ott akar valaki elni.

Viszont ha valaki az angolt arra akarja hasznalni, hogy nem anyanyelvuekkel, hanem Argentinatol Malajziaig, Svedorszagtol a Kanari szigetekig mindenhol tudjon alap / kozep szinten kommunikalni, akkor is nehez lesz, de nem annyira.

4. igen, borzalmas forditasok leteznek angolbol (konyvek is!), es nemcsak szokincs teren. A forditas a nyelvtudason belul egy kulon resztudomany es keszseg, amihez nagy gyakorlat es tehetseg is kell. A rossz forditasoknak az is az oka, hogy oriasi mennyiseg jon be csak konyvekbol angol nyelven, a forditokat altalaban rosszul fizetik es nagyon keves idot kapnak a munkara. Vagyis szoros a hatarido, ejjel- nappal forditanak, hajnal 3-kor neha mar automatikusan... Igenyes forditashoz sok ido kell. Es a legrosszabb, hogy az idiotizmusok, felreforditasok egy esetleg nepszeruve valo konyvbol atkerulnek a magyarba. Egy-egy forditott magyar szoveg mogott hallom az angol mondatokat szo szerint, annyira magyartalan es igenytelen, sokszor ertelmetlen is.

*ettol a tematol a britek erosen berzenkednek is

Lista eleje felé:

Legkönnyebb ma is valószínűleg az eszperantó. Jogos a kérdésben feltett ,,ma'' időmeghatározás: előzhetné az eszperantót talán még néhány mesterséges nyelv (Lojban?), de ezekre olyan kicsiny a tananyag, hogy egyéb okok miatt mégsem tekinthetőek könnyebbnek, hiába szabályosabb a nyelvtanuk vagy a szóalkotásuk. A Lojban teljes nyelv, teljes a kidolgozása, de tanyagai ma is inkább matematikai vagy legalábbis algebrai jellegű érdeklődésű embereket tudnak megragadni, míg az eszperantisták inkább a Monarchia világából örkölt mozgalmi, kapcsolathálózati munkát vitték tovább. Eszperantón nagyon nyom még, hogy ma már létezik folyamatos élőanyag, és vannak anyanyelvű beszélők.

A lista másik vége felé nagyon széles és mély a terep. Egyetlen szóval előrebocsátva: vadnépek. Elszigeteltségben élt kisnépek, ,,természeti népek'' nyelve egyes esetekben nagyon bonyolulttá fejlődik. Hogy miért is, mi ennek az oka, erről viták vannak még, de erre vannak elméletek. A kissé csúnyán ,,minnél vadabb egy nép, annál bonyolultabb a nyelve'' kijelentés ugyan valószínűleg durva leegyszerűsítés, de árnyaltabb megfogalmazással tényleg létezik egy ilyen tudományos,,toposz'' vagy ,,mém''. Ezt állítólag egy friss kutatás cáfolja, komoly és széleskörű statisztikai vizsgálatok nem erősítették meg. Mindenesetre komoly támogatói is vannak ennek a sejtésnek. A természeti népek nyelvébe nagyon sok ideolektus, helyi jelenség ,,beleragad'', hólabdaként gyűjti magába egy adott kisközösség minden kis egyedi kreativitását, néha valóban elképesztő méretű ragozási jelenségek tudnak felhalmozódni bennük. Szinte pont az ellenekzője történik, mint a ,,pidzsinizáció'' és a ,,kreolizáció'' néven ismert alaktani-egyszerűsödési folyamatok során: a nyelv történetileg az alaktani bonyolultság felé mozdul el, szintetikus, sőt poliszintetikus jelleget ölthet.

Mutatok is egy példát (Central Alaskan Yupik):

https://www.youtube.com/watch?v=9M65ptotL0A&t=45s

lehet látni, hogy a főnév, de főleg az ige egész ragbokrokat tud magára ölteni, akár egész mondatot is ki tud fejezni.

Ha szubjektiven sorba kéne tenni, milyennek sejtem a bonyolultságot, kb. erre tippelnék:

finn < manysi < magyar < eszkimó nyelvek < csukcs-kamcsatkai nyelvek < ithkuil

a magyarban és a manysiban, eszkimóban, csukcsban a ,,polypersonal agreement'' érdkeskes jelenség, vagyis hogy az ige nemcsak az alany, de a tárgy személye szerint is vesz fel ragokat. Magyarban ez ugye a alanyi és tárgyas ragozás elkülönülése formájában jelenik meg, pluszmég van a hírhedt ,,-lak/-lek'' (látlak, hallak, szeretlek) jelensége. A magyar után felsorolt nyelvekben ez akár szinte a teljességig is eljut, a tárgy személye, száma szerint szinte minden kombinációban külön rag.

A lista legvégére tett ithkuil az kakukktojás: ez nem élő nép, sőt, még csak nem is természeti nép nyelve, bár létező népek nyelvéből lett megalkotva, köztük különböző afrikai, indián nyelvekből is. Mesterséges nyelv, célja a létező nyelvek lehetséges jelenségeinek bemutatása, és emellett bizonyos elméleti próbálkozás egy végsőkig vitt és tömör árnyalatmegkülönböztetés kidolgozására. Valósznűleg ez vezetné a nehézségi listát, de a létező nyelvek közül meg jó eséllyel valamelyik pápua vagy délamerikai kis törzsi nyelv vezeti. Ezt nehéz lennee egyedi mérlegeslés nékül megmondani, de sajnos a lényeg az, hogy pont a legértékesebb kisnépek és nyelveik sorra halnak ki, ma van a leggyorsabb nyevlkihalási hullám a történelemeben.