A dán, a norvég és a svéd nyelv érthető-e kölcsönösen, és ha igen milyen mértékben?

En egyiket sem beszelem, de a kovetkezot tudom: irasban mindenki konnyen megerti a masikat, inkabb a kiejtesben vannak kulonbsegek. A svedek es a norvegok nagyon jol ertik egymast beszedben is, bar attol is fugg, melyik sved vagy norveg regioban el az illeto. A danokat a svedek akkor ertik, ha a dan lassan beszel, es akkor sem mindent. A danok jobban ertik a beszelt svedet, mint a svedek a beszelt dant.

Ha egy sved orvos a jobb fizetes remenyeben Norvegiaba megy dolgozni, nem lesz a nyelvvel problema, tehat nem kell "nyelvet tanulni" hozza.

Finnul tudok: a finnt egyik skandinav sem erti egyaltalan, viszont mivel a finneknek van sved kotelezo az iskolaban, az alapjan elvileg elboldogul. De az atlag finn egy sveddel inkabb angolul beszel, mert angolul altalaban jobban tudnak, mint svedul. Kiveve ha olyan a munkaja, ahol kotelezo tudnia (rendor, orvos, pap...) ES Finnorszag del-nyugati reszen el, ahol sok a svedajku finn.

Az 1-es jól leírta a lényeget. Én írásban mind a három nyelvet elég jól értem. Szóban leginkább a norvégot, és megszólalni is csak norvégul tudok valamilyen szinten. Szóban a svédet, ha szépen, tagoltan, lassan beszélnek, szintén elég jól értem. A dánból viszont, még lassú beszéd esetén is alig értek valamit. Pedig olvasni szinte pont olyan folyékonyan tudom, mint a norvégot.

Ha számszerűsíteni kellene, azt mondanám, hogy norvég tudással írásban a svédből 85-90%-ot, a dánból 98-99%-ot lehet érteni. Szóban a svédből 75-85%-ot, a dánból 15-25%-ot lehet érteni. Ez nem anyanyelvi beszélőkre vonatkozik, hanem ha a norvég tanult nyelved. Anyanyelvi beszélőknél ezek a számok magasabbak lehetnek, és olyan tényezők is befolyásolják, hogy pl. Norvégia melyik területéről származol, mert a svéd határ közelében élők akár 100%-ban is érthetik a svédet. Vagy pl. a délsvédek sokkal jobban értik a dánt, mint a stockholmiak.