Mi haszna van a latin nyelvtanulásnak?

5: Érted te, amit írtam?

Nem azt írtam, hogy nem segít, hanem hogy annyit nem segít, hogy érdemes lenne csak azért megtanulni latinul, hogy utána könnyebb legyen egy újlatin nyelvet megtanulni. A latinra fordított idő jobban kifizetődik más újlatin nyelvre fordítva.

A 80-as években és a családi öröksgéget is részben kihasználni tudva még gyerekként sikerült megszeretni. Kibontakoztatni, elmélyedni benne már felnőttként volt módom.

Sok apróságot nyújt, ezeket külön-külön könnyű lenne jelentéktelennek vagy pótolhatónak nevezni, együtt viszont sokat jelent. Nekem idegen az a kor, amelyik ennyire megvan a legalább félig-meddig élő latinság nélkül. Legalább az ifjúsági irodalom (még ha másodlagos vagy műfordításképp is van jelen) olvasásának képességére szükségem van, nem érzem jól magam nélküle.

Nagyszülők-dédszülők elvadult kertű régi házikója. Lehet hogy külön-külön vett szempontokban lehet jobbat találni. Egy erdő ökológiai szempontból természetesebb, mint az elvadult kis ház. Egy svéd bioház esetleg jobban szigeteli a hőt. Egy múzeumban régebbi tárgyak vannak. A gyerekkori emlékeket talán jobban őrzi néhány jól kiválogatott retro oldal. Biogazdálkodást vagy angolkertet meg talán jobban be lehet rendezni szűzföldről.

Csak hát az van, hogy a kis házban mindez egyszerre van meg, hiába nem tökéletes külön-külön egyikben sem.

A latin is. Remekműveket jobban lehet olvani műfordításokban is, a történelem és az antik örökség jól megérthető célzott tanulással is. Akit az indoeurópai nyelvek régi állapota érdekel, többre megy a proto-indoeurópai nyelv kutatásának szakanyagaival, a neolatin nyelvek meg megtanulhatók magukból is. A kora újkor jellegzetes, ma naivnak ható scifijeit műfordításokban is el lehet olvasni, nemcsak Kepler Somnium-át, hanem Cicero Somnium Scipionis-ét is, ami inkább csak mai szemel scifi, a maga korában inkább neoplatonisztikus beütésű, erkölcs- és államfilozófiáról szóló mű volt. A 1980-as évek jellegzetes keserédes, szellemileg ide-oda kapó hangulatát meg megismerheti az ember máshonnan is.

Csak hát a latin ezeket együtt hozza fel. Az érzés egészét nem lehet pótolni.