Hogy gondolja a magyar nyelvet az idegen nyelvekkel képest（pl.angol,spanyol,francia,vagy teljesen eltérő kínai）? Ha nem lenne az anyjanyelve, szerinte melyik része lehetne a legnehezebb?

Egészében véve a gyakori európai nyelvek szerkezte egészen különböző volt. Persze örülhettem annak, ha valahol kevesebb volt a kivétel, vagy érdekelehetett pont a külnbözősé miatt, de megtanulni nagyon máshogy kellett őket, mint a magyar.

Kellemes hasonlóságok csak később, távolaabbi nyelvekben és szórványosan fordultak elő.

Az oroszban:

,,István tanár''

vagyis, hogy nem teszik ki a létigét.

Az eszperantóban a rengeteg képző, amivel tömören lehet új szavakat képezni.

Malsanulejo = kórház

Mal- (ellentét képzése), san- (egészség), -ul- (személy), -ej- (hely) -o (főnévi végződés)

A mangánhangzóharmóniával idegen nyelvben viszont csak 14 éves koromban találkoztam először (a török és a finn nyelvben)

A magyar tárgyas és alanyi igeragozáshoz hasonló jelenségekhez viszont messze kellett utazni: késő huszonéves koromban, a magyarral rokon manysi nyelvben, továbbá az eszkimó nyelvben találtam először hasonlóságokra.

A magyar ,,szeretlek'', ,,látlak'' féle igeragozáshoz (,,polypersonal agreement'') még messzebb kell utazni: létezik a már említett eszkimó nyelvben, de egészében véve többnyire egész kicsiny törzsi népek poliszintetikus nyelveit kell megismerni, hogy e téren hasonló nyelvekre bukkanjon az

ember.

A magyar szabad szórend és a sokszor az egész hátulra kerülő ige először a latinban és a törökben köszönt vissza (SOV szórend tendencia, továbbá a cigány nyelvben, de oda valószinűleg pont magyar hatásra került).

A magyar ,,fél kéz'', ,,fél szem'' kifejezésmódhoz hasonlóval is csak nagyon későn, szintén egyes törzsi nyelvekben találkoztam először (dual number, kettes szám).

Összefoglalva, mi is az, ami a magyar nyelvben szokatlan lehet egy közeli európai országból jövő ember számára:

[link]

[link]

[link]

[link]

"a magyar nyelvvel képest"

A magyar nyelvHEZ képest.

Akinek ez az anyanyelve (és érti is), az nem tartja nehéznek.

A meglepő az, hogy néhány külföldi azt írta a Quora kérdezőoldalon, hogy a magyar nyelvet bár szokatlannak találták, de elég sok szabályosságot találtak benne ahhoz, hogy az amúgy szokatlan dolgokat végül el tudják rendezni a fejükben.

Nagyjából ugyanezt írták a finnel meg a törökkel kapcsolatban is, sőt, valaki a grönlandi eszkimóra is.

Az utóbbi egyébként azt az érdekes megjegyzést is tette, hogy ezek az erősen szintetikus meg pláne poliszintetikus nyelvek ugyan elsőre nagyon ijesztőnek tűnnek, de paradox módon éppen a nyelvtan nagyfokú összetettsége az, ami segít a megtanulásukban. Mert olyan sok a szabály, hogy az egyúttal vezeti is az embert, kisebb a holtjáték. Míg a jóval analitikusabb angol meg kínai nyelvben meg egyébként pont az a nehéz, hogy ott hamar rá van utalva az ember arra, hogy idiomatikus kifejezésmódokra hagyatkozzék, ami őszerinte hosszú távon nehezebb.

"Még ami szokatlan lehet egy külföldinek, hogy formálisan a magyarban nagyon magas a nyelvtani esetek száma (18 eset)"

A magyarban NINCSENEK ESETEK, a magyar nyelv RAGOZ!

#9: Így adják elő a magyar nyelvet azoknak a külföldieknek, akiknek a nyelvében esetrendszer van.

Kérdező: így látja egy német:

[link]