Elmagyarázná a mondatok/igeidők közti különbséget, jelentést, időszemléletet az alábbi mondatokban?

A Perfect Continuous annyit tesz hozzá a Continuous-höz, hogy bele lehet az előbbibe tenni (vagy csak bele lehet érteni), hogy már egy ideje vagy mennyi ideje tart a folyamat (legyen az Past, Present, vagy Future). Ezt a "sima" Continuous nem képes kifejezni, az csak arra fókuszál, hogy az adott pillanatban valami folyamatban van.

I had been eating when you called – Már egy ideje ettem, amikor hívtál.

I had been eating for 10 minutes when you called – Már 10 perce ettem, amikor hívtál.

I was eating when you called – Épp ettem, amikor hívtál.

A Past Perfect azt emeli ki, azt hangsúlyozza ki, hogy az egyik esemény megtörtént, befejeződött a másik előtt. A Past Simple meg – többek között – egymás utáni eseményeket sorol fel, amiből nyilván ugyanúgy következik, hogy melyik történt előbb, csak ott nem azon van a hangsúly, hogy az egyik befejeződött, mire a másik elkezdődött. Itt a kettő között ez esetben csak az a különbség, hogy a beszélő mit tart fontosnak kifejezni.

De a Past Simple ki tud fejezni akár múltbéli szokásokat is, szóval akár arról is lehetne szó, hogy I always ate when you called – Mindig akkor ettem, amikor hívtál. De ekkor nem azon van a hangsúly, hogy épp folyamatban volt az étkezésem, hanem az étkezésre mint egy teljes cselekvés tekint, olyan értelemben, hogy pl. mivel tudtam, hogy ha hívsz, az hosszú beszélgetés lesz, ezért a beszélgetés közben mindig letudtam az egész étkezést is. Tehát a Past Simple a cselekvésre egészként tekint, míg a Continuous meg ugye csak annyit mond róla, hogy épp folyamatban van.

I had been eating when you called. = Mire hívtál, addigra már elkezdtem enni, és azóta is egy ideje már ettem. Téged nem vártalak meg, úgyhogy a kaja egy része elfogyott, hiába szerettél volna velem együtt ott lenni az asztali áldáson is, arról már lekéstél.

I was eating when you called. = Amikor hívtál, éppen tele volt a szám, ezért nem tudtam érthetően válaszolni, ugyanis éppen evés közben zavartál meg.

I had eaten when you called. = Mire hívtál, én már be is fejeztem az evést, és jóllaktam, túl is voltam rajta.

I ate when you called. = Amikor felhívtál, (erre fel,) ettem. Kösz, hogy emlékeztettél a vacsorára a frigóban. Jó hogy felhívtál, így nem felejtettem el enni.

(MINDKETTŐ tagmondat csak indokolt esetekben egyszerű múlt. Én valamilyen ok-okozati összefüggést sejtenék. A két cselekvés NEM EGYIDŐBEN volt, hanem valószínűleg egymást követően.)

Itt egy(több rossz feltételezésből indultál ki, amit a válaszoló(k) átvettek gondolkodás nélkül. :D

Például, ha a 4. mondatról kijelentjük, hogy ez angolul helytelen (nem írom, hogy értelmetlen, mert veszi az adást, csak épp nincs a simple pastnak ilyen jelentése), akkor máris nem kell tűnődni, mi a differencia az 1. és a 4. között.

6:

Én a 4-es válaszoló voltam, és az a jelentése, amit én írtam. Lehet, hogy elég speciális és ritka eset, de ilyenkor értelmet nyerne az egyszerű múlt is, tehát akkor pont ez a helyes.