Lehet igazság abban a román nacionalista elképzelésben, hogy a román volt az európai ősnyelv, amiből aztán leágaztak a többi neolatin és szláv nyelvek?

A nyelvek folyamatosan változnak. Nincs olyan, hogy európai ősnyelv, több okból sem:

1. Sose volt Európában egységes nyelv

2. Ha volt is egy nyelv régen, amiből több ma használt nyelv kialakult, az a nyelv ma már nem létezik, teljesen átalakult (és ez elmondható minden régi nyelvről).

Nem, ez tényleg csak egy nacionalista elképzelés, ami minden alapot nélkülöz, de belföldön (mármint Romániában) jól hangzik…

#1 leírta, mi a gond az ilyen kijelentésekkel úgy általában.

Konkrétan a román esetén viszont az is gond, hogy az könnyedén levezethető és alátámasztható, hogy a románnak is a latin egy vulgáris változata az alapja, akárcsak az összes többi újlatin nyelvnek. Így még csak az sem igaz, hogy a latin hatással volt rá. Nem hatással volt rá, hanem abból ered. A szláv nyelvek voltak rá hatással.

valószínűleg volt egy indoeurópai alapnyelv (bizonyítékunk, értelemszerűen, nincs rá,

----------------

1. A magyar nyelv indogemrán és germán nyelv, ana rekkentmány a magyar nyelv az indogermánra.

2.Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumnyelv részje, ezekre nem volna rakni, így nem rakjuk.

A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz.

A Licht hang rakód a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja.

A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva.

A hang raktább így a villog hlyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken:

- bolja

- boljat

- bolva

- bolonda(naknév)

- bolond(ige)

- bolont (ige)

A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumából ered, a Tier, vagy dőre, de duad vanni dühor is.

2.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti.

Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.

Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):

e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...

Három fokozat van így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.

A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.

Az ősmagyarnak innen három hang volt:

1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.

2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát.

3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

3.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis.

Ért? Stak er s ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.

Magyarul verstehen rakni.

4.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint.

Nem hallottam ilyen elméletet még, de mivel nyelvészetileg azért visszakövetkeztethető a nyelvek "ősállapota", jelen ismereteink alapján ezt kizárhatjuk.

A proto-román valamikor az első évezred második felében alakult ki a latin és egyéb helyi nyelvek elegyéből.

tudományos alapot nélkülöző baromságot, de azt legalább jó hosszasan :) rajta kívül senki sem hiszi el szerintem

--------------

1. Tudomány? Az kúromány, nem hallottem róla, stak a magyar nyelvről. A kúromány az antsó, más,a hogy a magyar nyelv.

2.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti.

Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális.

Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng):

e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...

Három fokozat van így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.

A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa.

Az ősmagyarnak innen három hang volt:

1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.

2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát.

3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át.

Az al a túl.

3. Baromság? Ilyen hang nem van, a barma a nő is.

Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír antsó flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír.

4.Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint.