Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Nyelvek » A nyelvújítás előtt, az...

A nyelvújítás előtt, az őseink, hogyan fejezték ki magukat?

Figyelt kérdés

Gondolok itt pl.: a viselkedni szavunkra, amit a nyelvészek a 18. században alkottak meg (valszeg a német benehmen szóból). [link]

Szintén nyelvújítás során létrehozott szó a kedvenc, viszont arra (gondolom) a favorit szót használták.



2023. ápr. 19. 19:49
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:
72%

1-es!

Ez egy nagy marhaság!

Nincs is mit elemezni rajta.


A nyelvújítás a magyarítást szolgálta volna, hogy kiváltsa a latin, főleg német kifejezéseket. Nem, mintha eleve ne lett volna a szókincsünkben.


A “csak a parasztok beszéltek magyarul”, hamis, marxista hablaty.

2023. jún. 7. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:
13%
Nem hablaty hanem tény. A középosztály és az előkelő réteg nyelve mindig is a latin, az 1600-as évektől a német és egyre inkább a francia volt Magyarországon. A mai nemzeti nyelveket így a magyar is csak a társadalom legalsóbb rétegei használták a mindennapjaikban, úgy mint a románt, a szlovákot szerbet, horvátot, ruszint stb. A magyar államnyelvvé emelése 1848 után, de leginkább a kiegyezéstől következett be. Nem véltelenül kezdte el zavani ez a magyaron kívüli nemzetiségeket, hiszen addig a magyar is csak egy volt a sok paraszti nyelvközül.
2023. jún. 8. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:
78%

A latin az ország hivatalos nyelve volt, elsősorban az írásbeliséget határozta meg a hivatalos iratok, tudományos művek, részben az irodalom és sajtó nyelveként szóban csak kivételesen használták például a diplomáciában, oktatásban vagy az országgyűléseken. A latin sosem vált egy olyan nyelvvé a középkor/újkor folyamán amit kvázi anyanyelvként a szóbeli érintkezésben általánosan használtak. Holtnyelvként nem is igazán alkalmas erre és ha nem a legfelsőbb szintű iratokat, legkiválóbb műveket nézed akkor szembetűnő hogy írásban is gyakran törték a latint, nem sajátították el tökéletesen még az értelmiségiek sem. Inkább a német volt a 17-18. századtól amit az udvarhű főnemesség és a köznemesség egy része egymás között használt, valamint a németek lakta magyar városokban a polgárság. Franciául a felvilágosodás korától egy igazán művelt embernek illett tudni, de kisebb volt a jelentősége mint a németnek és szintén nem vált a szóbeliségben széles körben használt nyelvvé. Egyébként a 18. századi betelepítéseket követően a legtöbb német nyelvű itt is paraszt volt.


A nemesség nyelve elsősorban a magyar volt, nem véletlen asszimilálódtak nyelvileg a magyar nemesi körökben mozogva eredetileg nem magyar származású nemesi családok sarjai is (pl. a Zrínyiek). Főleg a reneszánszt, reformációt követően a nemzeti nyelvek térnyerésével vált világossá, hogy a magyar nyelvet a társadalom minden rétegében használták. A temérdek magyar nyelvű forrás ami a 14-15. századtól rendelekzésünkre áll azt mind a nemesi, polgári, értelmiségi réteg termelte ki.


A kérdésre válaszolva, a kedvenc helyett használatos volt a 'legkedvesebb' kifejezés. Legkedvesebb barátom, legkedvesebb könyvem az a legjobb barátom, kedvenc könyvem és nem arra utal hogy egyébként jófej az a könyv. Ma már nem igazán mondjuk, hogy valami kedves a számomra nekünk nagyon irodalom szöveggyűjtemény szaga van, de régen általános volt. A kedvenc szó inkább praktikus, egyszerűbb használni és ezért terjedt el nem jelenti hogy enélkül nem tudták korábban kifejezni ugyanazt.

2023. jún. 8. 22:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!