Latinul hogy praetor, úgy ejtem, hogy prétor ugye?

Igaz, hogy nem tudjuk teljesen pontosan, hogyan hangzott a klasszikus latin kiejtés, de annyi leírás maradt róla, hogy jó közelítéssel lehet rekonstruálni.

Az ún. restituált kiejtés szerint a kérdéses szó [ˈprae̯tor] vagy [ˈpraitor] lenne, de a hazai latinságban nyugodtan lehet a diftongus helyett é-t ejteni, a nemzetközi (főleg egyházi) használatban pedig hosszú nyílt/középnyílt e-t is (ez amúgy egy fonetikai változás eredménye volt a kései latin korban).

Mivel a latin holt nyelv, ezért a középkorban meg az újkorban többféle kiejtési változata alakult ki a fennmaradt szövegeknek. Ezek sokszor egymástól is különböznek földrajzi helytől, felhasználási módtól (világi, illetve egyházi szövegek) függően, ezért nem lehet egyikre sem azt mondani, hogy az az egyetlen elfogadható, helyes kiejtés.

Az eredeti kiejtés egyébként kb. "prájtor" meg "kájszár" volt, de mivel évszázadokon át így senki sem használta, ezért mi a "prétor" meg "cé(s)zár" változatot szoktuk meg, és ma már éppen az lenne nagyon fura, ha valaki mindenáron az eredeti kiejtést próbálná követni.

Jogos kérdés lehet egyébként, honnan tudjuk kikövetkeztetni, mi lehetett az eredeti kiejtés. Nos, onnan, hogy latin nevek és szövegek fennmaradtak más, nem latin betűs írásmóddal is. Például a meghódított görög, illetve palesztin területeken a latin neveket átírták fonetikusan görög, illetve héber betűkre az ott készült feljegyzésekben. Ez utóbbiak pedig ma is élő nyelvek, ismerjük a kiejtésüket, így látszódik, hogy mi lehetett a név vagy szó eredeti, latin változatának akkori, eredeti kiejtése.