Akik azt mondják, hogy a Német nyelv csúnya azok halottak már Német beszédet vagy estleg beszélnek Németül?

A német a világ legszebb nyelve, egész egyszerűen minden pont a helyén van benne. Nem egy nyelv, hanem ő maga **a nyelv**. Valószínűleg Isten is ezt beszélte a világ gmegteremtésekor, sőt már az előttről is, a temremtés előtti ős-tökéletesség egetlen ránk maradt reliktuma.

Az az érdekes még, hogy a latin is endelkezik ezzel a tulajdonsággal, és kicsit talán a szlovák is. Körülbelül öt éve adatott meg nekem a napi megélhetés mellé egy kicsit több szabadidő. Arra kezdtem használni, hogy előbb a némettel, majd később mellé a latinnal is beinktattam napi szintű foglalkozásokat. Könyvek, videók, podcastok, filmek, társalgás. A letinhoz egy idő műlva ,,hozzászokik'' az ember, lehet vele álmodni. Mindez persze még nem jelent azonnal jó tudást, de kialakul vele egy ranjngás vagy szimbiózis. Vannak filmek, beszélgetésgyakorlatok, illetve a kurrens ifjusági szépirodalom műfordításai is, podcastok, napi hírek (utóbbiba nekünk is sikerült a vétóbotrányaink miatt többször is belekerülnünk).

A szlovák hasonló, de nem kell erőltetni, túl törelmetlenül nyólni hozzá, inkább a gazdag anyagra, napi szintű élmény- és forrásgazdag szimbiózisra érdemes törekedni vele is.

Amit még fontosnak tartok, az alábbi trió: Lojban, Bliss, szibériai eszkimó.

- A Lojban erősen matematikusi ihletésű, mesterséges nyelv, de természetesnyelvi célokra: könyvek, remények, normál hétköznapi dolgok. Szerkezetét tekintve sokat örökölt a predikátumkalkulusból és a kombinátorlogikából.

- A Bliss képírás, és mint ilyen, önálló, saját nyelvtannal rendelkezik a képek összekapcsolásának szintjén, hasolóan a legtöbb siket-jelnelvhez hasonlóan, csak a Bliss az mesterséges és írásbeli. Egyszer kisérletképp kipróbáltam, hogy az agy képes-e megszokni az Amerikai Jelnyelvet. Eredmény: képes, igen. Intenzív tanulás eredményeképp az agy képes átállni úgy, hogy képes legyen közvetlenül is jelnyelven gondolkodni. persze két hét alatt ez még csak feeling szintjén marad, de nyilván rendes gyakorlattal el tud mélyülni.

A szibériai eszkimó a magyarhoz való erős tipológiai hasolatosság miatt lehet érdekes, de természetesen a hasonlatosság csak tipológiai, nincsbizonyítható leszármazási kapcsolat vele, és nem is különösen erős. Valószínűleg egy őskori areális hatásnak tuajdonítható, amely a csukcs, jukagir, uráli, törökségi nyelveket érintette, de mindenesetre tízezer éven túl az összehasonlító módszer már nem képes látni, kivéve nagyon kedvező, keveredésmentes eseteket (pl. Ausztrália). Az szkimnak, a csukcs nyelvhz hasonlóan, nagyo gazdag morfológiája van, ragok százaival, ezreivel, és az ige sokszor egész mondatrészeket, mellékmondatokat képes magába kebelezni a sok határozói igeneves mód, és a tárgy, részeshatározó személyragos jelölése révén. ,,Megszeretgethetnélek'', meg efféle magyar szógörgetegekhez hasonló dolgokat lehet könnyen létrehozni benne, sőt, ez sokszor mégcsak nem is mesterséges, hanem akár teljesen természetes módon is előáll. Az az érdekes még benne, hogy az ergatívuszi mondatszerkesztés miatt nagyon markánsan áthatja egy mély párhuzamossá az igei és a névszói nyelvtani grammatikák között. ,,A kutya látja'' meg a ,,kutya tálja'' párhuzama magyarul véletlennek vagy legalábbis esetlegesnek tűnik, eszkimó nyeven viszont e mögött egy nagyon erős és alapvető mélystruktúra húzódik meg a birtokos eset és az ige ergatívuszi szerkesztésmódja között.