Az orosz nyelv miért használ alap dolgokra annyira más szavakat, mint a többi szláv nyelv?

Nem értek hozzá.

Itt feltehetően több ok van.

Konkrétan azt tudom, hogy

Angolról fordítva:

A Caran d'Ache művészeti anyagok és íróeszközök svájci gyártója. Az 1915-ben alapított vállalat széles termékválasztékot gyárt, beleértve a színes ceruzákat, grafitceruzákat, pasztelleket, töltőtollakat, golyóstollakat, mechanikus ceruzákat, jelölőket, gouache festékeket és tintapatronokat. Wikipedia (angol)

azaz ebből ered az orosz szó, feltehetően az írásbeliség jelentősebb elterjedése Oroszországban a 20. sz. elején történt meg, így az íráshoz szükséges eszközök neve is a legismertebb gyártótól származik. A többi szláv nyelvű népesség közelebb volt a Nyugathoz, ezért a megfelelő szavak is korábban terjedtek el ill. alakultak ki.

Én se nagyon értek hozzá, de emlékeim szerint a város (erőd) 'gorod' szóból jön a grád (Visegrád, Belgrád) szó, ami a csehben hrad, a lengyelben grod, s talán még a német grätz végű nevek is innen eredeztethetők, pl. Königgrätz.

Az oroszban létezik a hlopec szó, jelentése legény, lurkó, srác.

Ha kinyitsz egy orosz szótárt, kiderül, hogy a kony lovat jelent fiúban (a lósagy nőnemű), a pjosz ugyanígy fiúkutya (míg a szobaka lány). Ezzel együtt nyilván rengeteg szó van, ami különbözik is. Ahogy mondtam is, nem vagyok szakértő, de gondolom, attól, hogy rokon nyelvek, nem muszáj ugyanúgy mondaniuk (sok)mindent.

(Amúgy a meszto szó is létezik az oroszban, jelentése: hely)

Ezen én is sokat gondolkodtam már, mindezt úgy, hogy beszélek pár szláv nyelvet és én is millió példát tudnék erre mondani.

Viszont, az orosztudásod még fejleszd, mert a ló oroszul is lehet конь, a kutya pedig пёс.

Egyébként, sok ilyen példa, amikor minden ugyanúgy van, kivéve oroszul, az általában oroszul is megvan, csak az már az archaikus alak.

A szem oroszul глаз, глаза, más szláv nyelveken oko, oči. De, oroszul is van ez a szó, például, око за око, зуб за зуб (szemet szemért, fogat fogért).

Vagy például, a piros oroszul красный, más szlávoknál a crveni, crvený, червоний, црвени alakok vannak.

De, az oroszban erre is van kapcsolat, mivel például a francia kártya ❤️ színe az червь.

Akárhogy is nézzük, érdekes.

Még ehhez annyit, az előzőhöz, hogy sokszor van az, hogy az adott szó esetén a délszlávoknál egyezik, ami az oroszoknál van, de a nyugati szlávoknál más.

A város jó példa, az orosz город az grad, град a délszláv nyelveknél.

De pl.: a hét is, oroszul неделя, ukránul тиждень, cseh és szlovák is hasonló, tyden vagy valami ilyesmi. Szerbül viszont nedelja. Igaz, ebben a horvát más, mert ott tjedan.