Nekünk magyaroknak van bármilyen komolyabb szláv kötődésünk?
Nagyon sokat foglalkoztatott az elmúlt 3 évben egy gondolat, miszerint mi van ha mi magyarok is elszlávosodtunk életvitel szinten, ám ezt már mi magunk nem tudjuk. Na jó.. Ez kicsit kacifántos.
Szóval pár éve egy volt gimis osztálytársam töri órán mondott egy először bődületesen ordenáré hülyeségnek hangzó elméletet, miszerint mi magyarok is szlavok vagyunk, csak a nyelvünk más. Szerintem akinek van egy kicsi ész a fejében, az rájött mi a probléma a kérdéssel. Ám sokat gondolkodtam, és lehet mégsem olyan hülyeség... Nyilván nem vagyunk ősi szláv nép, sőt még csak szláv nép sem. Bár ezt nem genetikailag nézik. Azonban az életvitelünk nagyban egyezik, a nyelvezetből is sokat vettünk át, gasztronómiailag sem állunk messze, sőt még egyes Nemzeti jelképeinkben is szerepelnek szláv motívumok. Akár a nagy-magyar címerben. A népi öltözeteink is nagyban hasonlítanak. Sokan úgy gondolják a magyarok szláv nép. Ez nyilvánvalóan nem igaz. Azonban véleményem szerint nagyon is elszlávosodtunk, és manapság már inkább közelebb állunk a szlávokhoz.
Nektek mi a véleményetek erről?
Az a baj, hogy láthatólag alig tudsz valamit a szlávokról.
Nem, sem a nyelvből nem vett át sokat a magyar, a gasztronómia nagyon-nagyon messze áll a szlávokétól, a népi öltözetek közt sincs kapcsolat. Nemzeti jelképek? Nem is értem, mire gondolsz.
Ami miatt hasonlóságot vélsz felfedezni, az a közép-európaiság.
Szlávok között élek magyarként, születésem óta.
1-es: egyszer nézd meg, hány olyan "magyar" szó van, ami szláv eredetü, nagyon meg fogsz lepödni!
Itt egy kis válogatás a leggyakoribbak közül:
Alapból nem sok értelme van az elszlávosodásnak mint fogalomnak ha nem az asszimilációt értjük alatta ami a kora középkorban lezajlott a szláv expanziót követően. Ezt követően nem beszélhetünk egységes szlávságról (meglehet előtte sem), a szláv egy nagyobb nyelvi-etnikai gyűjtőfogalommá vált mint pl. a finnugor. Mivel ez elsősorban egy nyelvi fogalom, annak a kijelentésnek nincs értelme, hogy szlávok vagyunk csak a nyelvünk más.
Hogy Európának ezen a részén elsősorban szláv és germán népekkel kerülhettünk intenzív nyelvi és kulturális kölcsönhatásba az egy más kérdés. Az angol nyelv szókincsének kb. felét latin és újlatin eredetű szavak teszik ki, attól még nem mondjuk hogy elfranciásodtak.
"Azonban az életvitelünk nagyban egyezik"
Ez pl. mit takar? Főleg a globalizációt követően ennek olyan sok értelmét nem látom. Milyen specifikus dolgokra kell gondolni?
"Gasztronómiailag sem állunk messze"
Ez a nacionalizmusból ránk maradt holdkóros elképzelés hogy különböző népek konyhái valamiféle nemzeti karaktert tükröznek. Amit "magyar konyhának" ismerünk egyébként nagyjából a 18-19. században alakult ki, elsősorban a környező népekéhez hasonló nyilván mert velük voltunk szoros kapcsolatban. És mivel a 18-19. századról beszélünk az a Habsburg Birodalom, később Osztrák-Magyar Monarchia időszaka tehát elsősorban az egykori állam területén találsz tök hasonló menüket, kajákat. Osztrákoknál, horvátoknál, cseheknél. De nincs olyan hogy egységes szláv konyha, nekem az a tapasztalatom hogy van az ex-birodalmi tömb ahol nagyon hasonló, a dél-kelet balkán és észak-kelet európa azért elég más világ.
Hogy a régi magyar címerben mi a szláv azt nem tudom. A feltehetőleg Bizáncból importált kettős kereszt szimbólumára gondolt?
"A népi öltözeteink is nagyban hasonlítanak."
Melyik szláv népéhez? Meg melyik viselet? Én mondjuk egy sárközit, egy kalotaszegit, meg egy gyimesit félhomályban sem tudnék összekeverni. De az is biztos hogy a bolgárokét egyikkel sem keverném össze. De a legtöbb magyarországi viselet a szélesebb európai divathullámok lenyomatát őrzi, amik általában nyugatról érkeztek. A különböző elemekből pedig aztán egészen hasonló divat alakult ki ott ahol az emberek intenzívebb kapcsolatban voltak egymással.
És ezt bármi kapcsán is ki lehet jelenteni. Nincs olyan, hogy egységes szlávság amihez hasonulni tudtunk volna, vagy tudnánk. Még a hatodik században talán. A pánszlávizmus egy 19. századi ideológia, tényleges realitása nem igazán van.
3-as:
Ha tényleg nyelvész lennél, akkor nem írtad volna, hogy "a nyelvből nem vett át sokat a magyar", mert a link is azt mutatja, hogy de, igen!
Meg belinkelhettem volna még jópár másik oldalt is, ahol gyakorlatilag ugyanezeket - meg még jóval többbet - hoznak fel, ami szláv nyelvekböl lett átvéve.
Emellett a viselkedésedet is kicsit javíthatnád, egy ismeretlen embert csak úgy "drága ketteske" megnevezéssel illetni igencsak bunkó dolog, nem ártana megtanulni kulturált módon írni másoknak.
Drága heteske!
Kevered a szezont a fazonnal: amiről beszélsz, az a szókészlet. Jómagam pedig nem véletlenül írtam _nyelvet_...
Nem a hetes vagyok, de a szókészlet a nyelv része, nem?
Annyi viszont biztos hogy a hétköznapokban nem használunk annyi szláv eredetű szót, mint amennyit arányaiban kitesznek a szókészletben. És igaz ez angolra is, a "francia" meg latin jövevényszavak kapcsán. Elég sok szláv eredetű szavunk, olyan civilizációs szókincs része aminek ma már nem igazán van jelentősége. Most ebből a listából is, őszintén mennyire használsz gyakran olyan szavakat mint: akol, bán, beléndek, berkenye, cser, gereben, guzsaly, ispán, kánya, konkoly, pernye, vecsernye stb.
9-es
De, a szókészlet a nyelv része, épp ezen van a hangsúly. Mivel a legképlékenyebb, leggyorsabban változó része. A kérdező azt írta: ,,a nyelvezetből is sokat vettünk át" - holott csak a szókészletből kerültek át elemek, és már azok is jócskán régen, ahogyan azt te is szépen megvilágítottad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!