A nyelvek csak a hagyományok miatt bonyolultak? Miért nem lehet egyszerűsíteni? Mesterséges nyelv?

Az angolt egy milliárdnál is több ember beszéli. Ilyen mértékű nyelvi változás elterjesztésére esély sincs.

A gyerekek a szülőktől a rendhagyó igealakokat tanulják meg, így nekik az lesz a természetes. Ráadásul a rendhagyó alakok épp a leggyakoribb igéknél vannak, ezért azok állnak a legjobban ellen a változásnak. Ezen felül ez még kulturális kérdés is, nem csak nyelvtanulási, ami szintén ellenállásba ütközne.

Az eszperantó pont ilyen. Mesterséges, egyszerű nyelv. Ezért is hozták létre, hogy legyen egy könnyen elsajátítható globális nyelv, amint szinte mindenki tud kommunikálni.

De nem tudta/tudja kiszorítani az angolt, mert aki azt beszélni, nincs rákényszerítve arra, hogy megtanuljon egy külön nyelvet, hiszen nagyjából az egész bolygón anyanyelven el tud boldogulni.

Mindenki másnak is a fenti térhódítás miatt angolul érdemes megtanulnia leginkább. A kör meg ezzel be is zárult.

A nyelvek többnyire természetes úton fejlődnek, illetve változnak, de a legtöbb nyelvnél van egy bizonyos fokú mesterséges szabályozás vagy alakítás is. Maga az iskolai anyanyelvi oktatás is egy ilyen szabályozás. Egyes nyelveknél voltak nyelvújítási törekvések, ami egy egyszeri, de nagyobb hatású "belenyúlás" a nyelvbe. De pl. az izlandi nyelvben jelenleg is folyamatos nyelvújítás folyik, mert arra törekszenek, hogy minden idegen (főleg angol) eredetű szó helyett saját szót alkossanak.

Olyan jellegű nyelvtani egyszerűsítés, amit írsz, tudtommal egy nyelvben sem történt mesterséges úton. Inkább az a jellemző, hogy a köznyelvben már lezajlott változásokat "szentesítik", beemelik az irodalmi nyelvbe. Illetve ezzel szemben létezik konzervatív jellegű szabályozás is, amikor a már megindult változásokat visszaszorítani, az eredeti formákat megtartani igyekeznek. A magyar nyelv történetében ilyen volt pl. az ikes igék eltérő ragozásának normává tétele. Enélkül nagy valószínűséggel mára már kikoptak volna a nyelvből.

Egyébként az ilyen egyszerűsítések csak annak kedveznének, akik idegen nyelvként tanulják az adott nyelvet, ezért pedig senki sem hajlandó beáldozni saját nyelvi hagyományait. Anyanyelvként pedig ugyanolyan könnyen tanulunk meg egy nyelvtanilag bonyolultabb nyelvet, mint egy egyszerűt.

Az eszperantón kívül van még rengeteg mesterséges nyelv és nyelvtervezet, de igazából csak az eszperantó tett szert némi népszerűségre, illetve kapott bizonyos "hátszelet". De még így sem tudott különösebb eredményt elérni. És nem csak azért, mert az angolt nem tudja kiszorítani. Annak idején a kommunista országokban az internacionalizmus jegyében támogatták az eszperantót, mégsem tudott elterjedni. Szerintem az embereknek van valami természetes ellenérzése a mesterséges nyelvekkel szemben.

Igen, de még hozzátenném ehhez:

<< Annak idején a kommunista országokban az internacionalizmus jegyében támogatták az eszperantót, mégsem tudott elterjedni. >>

Inkább így fogalmaznék:

A kommunista internacionalizmus jegyében támogatták az eszperantót, PONT EZÉRT tudott elterjedni.

Hiszen a kommunizmus, mint tudjuk, megbukott. Kár lenne túlságosan ideológiai vitákba belemenni, de tény, hogy egy olyan világnézet adta az eszperantó hátszelét, aminek ma már kifejezetten rossz érzéseket keltő, negatív mellékjelentései vannak. Plusz, az eszperantista mozgalom egy csomó kommunista szöveget (Sztálin beszédeit stb) lefordított, ami annak idején még jó ötletnek tűnt, de ennek az lett az eredménye, hogy eszperantóul szinte csak elavult, ideológiailag továbblépett szövegek, könyvek maradtak meg. Egyrészt a következő generációban kineveltek egy csomó "látens kommunistát" aki nem is tudja magáról, hogy az. Másrészt elvágták magukat a korszerű gondolkodású társadalmaktól.

De hogy mást ne mondjak, az eszperantó ellenáll a többi nyelv újszerű befolyásának, és rögzíti azt a 19. századi nyelvállapotot, ami szintén nem adja vissza a korszerű társadalmi gondolkodást.

Pld. még az angol is "they"-t használ "he" és "she" helyett, és a nemi sztereotípiákat eldobja: policeman, postman, fireman helyett police officer, delivery person, fire fighter, stb., miközben az eszperantisták ragaszkodnak a férfisoviniszta formákhoz (az -ino végződés nélküli főnevek alapértelmezés szerint hímneműek.)

Az eszperantó szaknyelvi anyaga elmaradt az 1950-es, 1960-as években, pld cipész, szűcs, pék szakkönyvek vannak, de számítástechnikai, csillagászati, ehhez kapcsolódó korszerű alkalmazott matematikai, vagy pld mikrobiológiai, alkalmazott pszichológiai stb területen reménytelen. Ez azért fontos lehet, ha egy mesterséges nyelvet a továbbtanulásához akar választani: komolyan vehető egyetemhez NE tegye.

És igen, azóta vannak tudatszám sokkal jobban átgondolt, logikusabb, szebb, gyakorlatiasabb mesterséges nyelv javaslatok. Az interlingva például az egyik legjobb ilyen, de az eszperantónak is van összeszedettem változata IDO néven.

Nincs is ezzel semmi baj, marad egy aranyos hobby nyelv, álmodozóknak. :D

"Pld. még az angol is "they"-t használ "he" és "she" helyett, és a nemi sztereotípiákat eldobja: "

Hát, ez aztán hatalmas hiányossága az eo-nak :D

(egyébként az angol nem azért használ they-t általános névmásként, mert annyira fantasztikusan progresszív nyelv, ez már az sjw agymenés előtt is létezett a nyelvben.)

Ezek nem "férfisoviniszta" formák. Nincs abban sovinizmus, hogy a 19. században viszonylag ritka volt a tűzoltónő vagy a rendőrnő :D Visszavetítesz sjw eszméket egy más korra.

Az nem nősovinizmus például, hogy a legtöbb nyelvben (a magyarban is) az özvegy-özvegyférfi közül a női változat a jelöletlen "alap"alak, ugyanúgy, ahogy a foglalkozásoknál a férfi változat, amit te kifogásolsz? Ez nem sovinizmus, egyszerűen az az "alap" alak, ami gyakoribb. Engem pl. nem zavart, hogy korábban óvóbácsinak hívták az óvódapedagógust az óvónéni mintájára.

Értem én, hogy mi zavar, csak ne projektálj már mindenbe elnyomást.

Az eo amúgy nem nyelvi hiányosságok miatt nem terjedt el. Tökéletesen alkalmas lenne arra, amire szánták. Azért nem terjedt el, mert nem volt mögötte ország, gazdaság, történelem. Az uralkodó gazdasági hatalmak nem fogják feladni a pozíciójukat önként egy kitalált nyelv javára.

Az ido, interlingua, stb. még annyira sem terjedtek el egyébként, mint az eo. Az eo abban volt egyedi, hogy eszme volt mögötte, mozgalmat tudott létrehozni. Aztán ez a mozgalom kifújt. De egy darabig legalább létezett. Se azelőtt, se azóta nem volt ilyen sikeres egy műnyelv sem.

"Annak idején a kommunista országokban az internacionalizmus jegyében támogatták az eszperantót, mégsem tudott elterjedni."

Te hol éltél akkor? A reinkarnációt is figyelembe véve? A kutya nem támogatta, mármint a polgár nyelvtanulási tevékenységét. Se sör és virsli, se puhább szék, se olcsóbb tanfolyam nem volt. Bár lehet, hogy NDK-s vagy? Az ottani életet nem éltem, csak a magyart.

Te kérdező, és az fel sem tűnt, hogy az angol rendhagyó múltidő csoportok meg a német múltidő csoportok azok ikertesók?

"Te hol éltél akkor?"

Csak gyerekként éltem abban a rendszerben, szóval nincs közvetlen tapasztalatom. De olvasmányokból és idősebbek elmondása alapján azt szűrtem le, hogy elvileg támogatott volt, bár nem közel sem olyan mértékben, mint az orosz nyelv tanítása, ami kötelező volt, és abszolút prioritást élvezett a keleti blokkban. Lehet, hogy aztán ebből az elvi támogatásból a gyakorlatban semmi sem érződött, ez is jellemző volt arra a rendszerre.