Milyen nyelven van és mit jelent a következő szöveg?

Hans Christian Ørsted dán fzikus kísérlete a villamos áram (vagyis a mozgó töltés) mágneses hatásáról.

Egy galvánoszlop (abban az időben az volt az egyetlen tartós áramforrás), szóval egy galvánoszlop ellentétes pólusait fémhuzallal kötötte össze. Az egy szakaszon szép egyenesre kihúzott huzal alá mágnestűt -- vagyis egy nagy iránytűt rakott --, és a huzalt eleve ,,északról-dél felé'' irányban húzta ki, hogy a mágnestű alaphelyzetben szép párhuzamosan álljon a huzallal (vagyis, amikor a huzallal még nem kötötte össze a galvánoszlop villamos pólusait).

Amint a huzallal zárja a galvánoszlop áramkörét, a mágnestű megmozdul, elfordul. Ørsted az elmodulás szabályát az alábbi mondatban foglalja össze tömören:

,,His ita comparatis, acus magnetica movebitur, et quidem sub ea fili conjungentis parte, quæ electricitatem proxime a termino negativo apparatus galvanici accipit, occidentem versus declinabit.''

Vagyis:

,,Miután mindent így [a korább leírtaknak megfelelően] elrendeztünk, a másnestű megmozdul, [mégpedig úgy, hogy] kelet felé fordul el a huzalnak a galvánoszlop negatív kivezetése felőli irányból villamosságot kapó része alatt.''

Ez a szabály kissé különösnek hathat pesze a mai olvasó számára, hiszen ma kicsit más szavakkal foglalják össze a jelenséget, hiszen ma már a jólismert fogalmakat alkalmazzák (erővonalak, jobbkézszabály) alkalmazzák, de a lényeg, hogy ha összehasonlítjuk a mai modern fizikakönyvek leírásaival, teljesen ugyanaz a szabályos viselkedés adódik.

[link]

Vagyis ha a mágnestű északi pólusa felé esik a huzal negatív sarka, akkor az áram délről észak felé folyik, a jobbkézszabály pedig ilyen körkörös irányű mágneses erőtér képződik a huzal körül, ami fölül a kelet felé, (alul meg a nyugat felé) néző irány szerint fut körbe. A tű a huzal alatt van, szóval nézzük a lentit! Lent a nyugati irány felé néz az villamos erőtér, ami a mágnestű északi pólusát nyugat, a déli pólusát pedig kelet felé vonzza.

[link]

Na most ha ezt Ørsted leírásával vetjük össze: ő ugye azt írta, hogy a tűnek a huzal negatív villamos kivezetése alatti része mozdul nyugat felé. Ez jelen esetben a tű északi mágneses sarka, ami tényleg nyugat felé mozdul, szóval stimmel.

Nézzük meg a fordított esetet is: eressztük most úgy a galvánoszlop kivezetéseiből az áramot a huzalba, hogy az áram a tű felett északról délre folyjék.

Ebben az esetben a mágnestű északi pólusa felé esik a huzal pozitiv villamos kivezetése, a mágnestű déli polusa fölé pedig a huzal negatív kivezetése: az áram északról dél felé folyik, a jobbkézszabály pedig ilyen körkörös irányű mágneses erőtér képződik a huzal körül, ami fölül a nyugati, (alul meg a keleti) irány felé fut körbe. A tű a huzal alatt van, szóval nézzük a lentit! Lent a keleti irány felé néz az villamos erőtér, ami a mágnestű északi pólusát kelet, a déli pólusát pedig nyugat felé vonzza.

Na most ha ezt Ørsted leírásával vetjük össze: ő ugye azt írta, hogy a tűnek a huzal negatív villamos kivezetése alatti része mozdul nyugat felé. Ez jelen esetben a tű déli mágneses sarka, ami tényleg nyugat felé mozdul, szóval ebben az esetben is stimmel.

Ørsted a mai szemmel nézve kicsit furcsán bontja az eseteket, de a lényeg, hogy a megfigyelések, a látható viselkedés szempontjából hézagmentesen és hiba nélkül irja le a szabályt.

Ørsted észrevette azt is még, hogy ha a mágnestűt nem a huzal alá, hanem fülé helyezi el, akkor a leírásában megadott viselkedések épp az ellentétes irányba játszdnak le. Ebből rájött arra, hhogy ez úgy magyarázható, hogy a vezető körül körkörös irányultságú erőtér létét kell feltétezni:

,,Similiter ex observatis colligere licet, hunc conflictum gyros peragere, nam hæc esse videtur conditio, sine qua fieri nequeat, ut eadem pars fili conjungentis, quæ infra polum magneticum posita eum orientem versus ferat, supra posita cundem occidentem versus agat; hæc enim gyri est natura, ut motus in partibus oppositis oppositam habeant directionem.''

Ørsted még tömörebben is összefoglalja az egészet:

,,Ut facilius hæc memoria retineantur, hac formula utamur: Polus super quem intrat electricitas negativa ad occidentem, infra quem ad orientem vertitur.''

Vagyis:

,,Hogy könnyebben észben lehessen tartani, az alábbi szabályt fogalmazzuk meg: az a mágneses sarok, amely FELETT a negatív villamosság lép be, az nyugat felé [fordul], amely ALATT pedig [történik ugyanaz], az meg kelet felé fordul.''

-----

Az Általad idézett rész pedig a mű legeslegutolsó mondatait tartalmazza, amely utal Ørsted egy korábbi művére is. Ørstednek voltak a fény- és a hőjelenségekkel kapcsolat elkézelési is a villamos jelenségek kapcsán, nem tudom mennyire voltak helyesek, mindenesetre akkoriban alkult ki az elektromágneses alapjelenségek, az áram és a mágnesesség kölcsönös viszonyának felismerése. A fényről szerintem olyan sokat még nem tudhatott, az Herz meg Maxwell volt később, akik a fény elktromágneses elméletét kikisérletezték és kidolgozták. Mindenesetre már az elektromágnesesség puszta mechanikai hatásainak a felismerése is hatalmas előrelépés volt abban az időben.

Bocsánat, elfelejtettem berakni a legfontosabbat, magát a teljes művet, ahonnan a szövegek vannak:

[link]

Szívesen!

Kijavítom az az egyik részt, amit hibásan fordítottam:

,,His ita comparatis, acus magnetica movebitur, et quidem sub ea fili conjungentis parte, quæ electricitatem proxime a termino negativo apparatus galvanici accipit, occidentem versus declinabit.''

helyesebbben fordítva:

,,Miután mindent így [a korább leírtaknak megfelelően] elrendeztünk, a másnestű megmozdul, [mégpedig úgy, hogy] NYUGAT felé fordul el a huzalnak a galvánoszlop negatív kivezetése felőli irányból villamosságot kapó része alatt.''

(Eredetileg sajnos véletlenül úgy írtam tévesen, ,,kelet felé'', az persze nyelvileg is, és a fizikában is téves, az occidens az még szó szerint is ,,nyugat''-ot jelent.] Mindenesesetre a lényeg az, hogy az Ørsted által adott megfogalmazás a ma szokásos, ma jobbkézszabályként megismert szabállyal persze összhangban van.