Mitől számít hogy "felmegyünk" vagy "lemegyünk"-kel mondunk egy helységnevet?

Budapestre általában mindig felmegy az ember, Budapestről pedig lemegy bármely vidéki helyre. Nagyobb vidéki városok esetében is mondják néha faluban vagy kisebb városban lakók, hogy felmennek oda, bár ez nem annyira általános. Ezekben az esetekben a méret és a fontosság miatt mondják így.

A Balatonra mindenki lemegy, talán azért is, mert lent fekszik, egy hegyes-dombos vidék alatt. A Mátrába vagy más nagyobb hegyre mindenki felmegy. Még a kis hegyi falvakba is felmegyünk. Itt a földrajzi magasság miatt mondjuk így.

És van még egy harmadik változat is, amikor azt mondjuk, hogy lemegyünk Szegedre vagy Pécsre (és nem Budapestről), vagy esetleg felmegyünk Sárospatakra, akkor az észak-déli elhelyezkedés miatt mondjuk így.

megyek pestre, utána hazamegyek

Semmi fel és le. Lótúrót!

"A Balatonra mindenki lemegy, talán azért is, mert lent fekszik, egy hegyes-dombos vidék alatt. "

Szegeden lakok és soha nem mondanám, hogy lemegyek a Balatonhoz. Földrajzilag északabbra helyezkedik el tőlünk a tó, de ettől függetlenül azt sem mondanám, hogy felmegyek a Balatonhoz. A Balatonhoz csak elmenni szoktunk.

Egyébként ezt a le/fel-dolgot kizárólag Budapestre hallottam eddig, hogy használják az emberek. Mármint, innen Szegedről felmennek Budapestre. Annak van értelme, mert északon van. Az összes többi városba csak elmenni szoktunk, nem felmenni oda, akkor sem ha északabbra van tőlünk. Szegedre pedig Budapestről csak hazamenni szoktunk, nem lemenni. :D

Ez érdekes, én is alföldi vagyok, de mifelénk mondják úgy, hogy lemegyünk a Balatonra.

Az igaz, hogy legnagyobb részben tényleg csak Budapesttel kapcsolatban használják ezt a kifejezést. És az is biztos szerintem, hogy a saját otthonával kapcsolatban senki nem mondja, hogy lemegy oda, még ha mondjuk átmenetileg Pesten lakik is, és onnan megy haza.