Miért fejlődött ilyen egyedivé a magyar nyelv?

37/40 anonim ***** válasza:

Kezdjük ott, hogy neked egy gyökből, hogyan lesz mindenféle hangváltozás? Semmi szabályos nincs az etimológiáidban.

-----------

Uer gyök:

farkas: wargs, wargr

féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,

öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese

őrül: wóra

wreng, wrjitn: őrjön, örjít

irha: wrihan, wriha, befedni, burok,

ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)

redő: wriþō

varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban

orsó?

örvény mint warp, vagy a hwarwa

irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

Az f íres vagy brites, mint wall ami fál, vagy a wer, az úr a férfi, fers, vagy az üt, vagy wedh gyökből a veader, mint fegyver.

wr: ö vagy i, ez uer gyökű, így sok minden lehetne, de a germánhoz kell viszonyítani, a germán-ból jön ezért is a magyar.

37/41 anonim ***** válasza:

Kezdjük ott, hogy neked egy gyökből, hogyan lesz mindenféle hangváltozás?

-----------

Hangváltozás? Én nem látok hangváltozást, mert nincs, mert a magyar germán nyelv.

Ku tő, konyulni, vagy kony tő:

ku+p=kuf,kup

kup+a=kupa,germán és latin

kopponya=kuppjó vagy kopp+nja,jó

ku+d=kád,kadó

ku+n=ken,konyul

kunyhó=kautjó,kota

ku+ng=kengyel,kunkr,Haken,Biegung,Kunkel,

kunyk=kunkor,kunkr a kengyel

kuny+k vagy g, gneig= könyök,knick,knicks

kuny+ít vagy ed= konyít esetleg, vagy a konty, knut, knud

ken+t=knet, knut, aspirantos, köt

ken+tj: knutj, konty

ku+r= kehren,ebből jöhet a a kör,mert

kur+ma=karom,kraume,mai német Krumme,krimmjan:szétmarcangol,szétkarmol

karám: kramjan,einpferchen

kur+wal=karvaly,karwail, krâwial,krauen

kur+ng=kreng, kringel Rin,korong

ker+k: krek, krak, kerék, ami kamoó is

ku+l: kleng, mint kullancs

ku+lnk=kilincs

kolonc: klunz, klunt

kun+t=konc, mint Knüttel, Klumpen,

A magyar nyelvet a germánhoz kell viszonyítani, és a magánhangzóharmóniát is bele kell kapcsolni. És azt is, hogy az u tud i-vé is válni.

36/42 anonim ***** válasza:

Neked teljesen elment az eszed.

-------------

Eszed? Szép germán szó, az ed indogermán képzés, a magyarban germán, mint az újkurdban, de attól még a magyarnak nincs köze az újkurdhoz, ahogy a finnugorhoz se.

Ész: indogermán ueid gyökből, germán wis, wid, összeolvad a wi és lesz hosszú é. Jelentése észlelsé, a latin video-val egy.

A vicc is ebből jön mint witz, tehát okosság, eszesség, de ez már jövevénynek tűnik.

ismer: árja wismó, eredetije üsmer, wusmó, wismó-ból ami inog üsmer lett, germán er képzővel, mint akar.

Vita: az ész v-s változata, germán vita, wida, wita

vezet: észt tesz, germán wisida, wis+ít, tehát éeszlelést tesz.

akinek elment az esze,az te vagy, mert nem észleled az igazságot.

Igaz: indogermán wogh, az ihma párja, germán z képzővel, az igéből ered, tehát a szóból , a beszédból.

Nem észleled, tehát elment az eszed.

Aki mindenféle idegenből vett szóval akarja a rokonságot bizonyítani, az tévúton jár. A Swadesh-listát kellene használni.

[link]

44/44 anonim ***** válasza:

Aki mindenféle idegenből vett szóval akarja a rokonságot bizonyítani, az tévúton jár. A Swadesh-listát kellene használni.

[link]

-----------------

Attól függetlenül, hogy ezeknek a szavak nagy része germán a ermagarban, hülyeség. Mert nincs ilyen, hogy alapnyelv, max agresszív szavak.

Alapnyelv, mástól mellékesen, a gyököktől, ostobaság.

Ráadásul vannak olyan szavak benne, mint a száj, ami zátemformája a kévének, ami jövevény, zátemnyelvi, mint a szarv. Vagy a kéreg, a ker gyökből, ami a germagyarban a hasít, har, és ez lesz a háncs, a hans, skend.

A hegy szó, mely germán, tehát magyar, ami a germán haugja, nincs meg a hu gyök nélkül, mint homorú, hiba, huppan szavak, nem önállóan áll ott, mint egy tárgy, vagy annak képzete.

Ahogy a füst szó se, ami a germán fist, ebből a fisting, mint fing, de a fúj, fúh germán igéből ered, ahogy a foszlik szó is, mint faso, fose.

Az út szó nem magyar szó, mert degenerálódott indogermán, gyöke a wedh, uegh, mint üget, ugrik, vagy evickél, mint widze. Ude más más indogermán, magyar nem csinálja.

A dob szó sincs meg a gökyenélkül a dé vagy dá gyök nélkül:

de- dádá?

dől

dönt: germán dint, dent

döngöl: germán dengeln, tengeln

donga: mint vert, ütött

dömper

dob: germán dab, dafen,

döbben, dobban: germán dabban

doboz, toboz: mert beverik, a germán dubb, dubel, tubel

dolog: a dologzni szó, ami az ír dligim, ez lett a gótban dulgs, a dől tőből ered, ami egyben ütnit is jelnet, a germán dalgen ütnit, harcolnit jelent, a dolog tehát az amivel ütnek, a dolgozni meg ütni

esetleg ehhez jön:

dünnyög: germán dunjan, dynjan

döreny, dörej: drunjan, drunja

durran: germán duran

darázs: dreno, szláv trǫdъ

durmol: germán drem

dorombol: germán drem, dremb

Én, te ő indogermán, germán.

Az én-ben az é megegyezik az ő-vel.

Ki indogermán, nem germános,másik formája ha, ho, mint hun, honnan, hogy, ha germán szavak.

Eként vagy aként görög ekeinos, a t a germán t, magyarul ehént vagy ahént lenne.

A játszik szó lehet germán is, ie beszélni gyökből ered, am lehet azonos a wo-val. Ír iet, Jux, latin iocus-ból jön a játszik, egy a gyöke a jehan-val, amiből lesz a gyón.

A dagad és a duzzad egy gyökből ered, indogermán teue, ebből jön a dús is, mint a test, germán dust, ami massza és halom, a domb, tom, tomb, dumb.

Ebből a töm is, mint a dudor is, germán szavak.

Folyik germán flau, folyam, flaumó, folyat, flaut. Hall a germán hla, hlau, hlaumó a hallom, hlaums meg a hallomás. lát a germán wlaitan, leitan, leitjan, mint látja.

Alapszókincs a köt, de ez nincs meg a ku gyök nélkül, ebből knut, aspirantos lesz, ezért ö-s lesz, ahogy a baldr-ból lesz a bátor hosszú á-val, ami meg a bő, de a bő szó az indogermán beu:

ba tő, bővül:

bő:beu tő

buja: a szláv bujь, ugyanabból a tőből ered mint a germán ból, ami buját jelent, a szláv szó vadat és balgát, talán a germán az alapja, a germagyarban germán

beu+ germán b.= búb ebből

bubbeln: búbor, a szlovénban germagyyr jövevényszó

buborék: bubhor, szlovén buhor

bödön: byden, mint bő és dön

bátor: baldr aspirantos, a bhel tőből

bővüleg: belgan, Balg

bővülged, bővülget: buldigó

balga: balginn, balga

bula: árja és germán bulle, bula, ami vulvát jelent

bősz: baus, beu+s

a beu idngoermánban kialakult változata a peu, ebből lesz a germán fochen, amiből lesz a fakad

a b-p változás a germán lesz peu:

bimbó: beumb: bimbó

ebből lesz:

pampog: pempan, felfújja magát fontoskodik jelentésben

a bukka-ból lesz k-val vagy c-vel:

pocak: búc, púc germánul

ehhez jön:

pucsít: az oroszban van puchati, ez inkább germán beu lehet eredetileg

A beu germán peu formájához tartozik még:

pokol: pukó, puckel, zsákosember, pokol

pudding: puddig, megdagadt

puttony: putt+nja

puffad: puffan

A bő szó nincs meg a bővül nélkül, a bátor nélkül, a bősz nélkül,a balga nélkül, a bővülget nélkül, a pocak nélkül, apuffad nélkül, a fakad nélkül.

férfi 106. fél 175. fehér

---------------------------------------

Na most mindegyik germán:

férfi: wer, wera, wir, ebből lesz az úr, íres és krímigót változata fer, fers.

Fél: mint félni, germán felan, ebből felmó, flattern, a folyik-val egy gyökű, ez egy remegés, flattern, de más mint a dühdereg, a düg gyökből.

Fehér: indogermán pel,ebből fahl, fahlr, az l könnyen válik j-vé, mint az angolban, és lesz fejér.

férj 110. (meg)öl 179. év

------------

A fér az úr másik változata mint írtam.

Ölni indogermán a magyarban germán wal, wel, uel, ami nylet meredetítés, ellentétben a kill quel-hez, ami lesz gyil, gyilok.

Év: járás menés, germán ewa, ew, a jár gyökből, mint Jahr, indogermán ie.

A jelentése miatt szokás is, valaminek a szokása, járása, menete.

De a szó nincs meg az idő nélkül, mint ide, ami jár, járni, és maga a jr nélkül se.