Hogyan nézett ki a magyar nyelv régen, pontosabban melyik évtől visszafelé számítva tekinthető érthetetlennek egy mai magyar számára? Tudtok szövegmintákat mutatni?
És miért nincs több írásos emlékünk erről?
Olyan beosztása nincs a magyarnak, mint az angolnak, hogy Old English, Middle English, Modern English?
De van beosztása, ha rémlik az Ómagyar Mária-siralom, nos, az ómagyar is egy kor, és az írásemlék korszakára utal. Ómagyar, Középmagyar, Újmagyar a kb. beosztás, de legtöbbször egyetemen csak ómagyar (kb. 1000-1250), középkori magyar és újmagyar(nyelvújítástól) korszakokat említjük.
Ómagyarról ugye ott a Halotti beszéd és a Mária-siralom, ez körülbelül érthető, középkori magyart sokat olvashatsz az Arcanumon, kész levelezések vannak (bár nagyon sok latin van benne keverve elenyésző magyarral!), az újmagyart pedig már valószínűleg olvastál, 19. századi és 20. századeleji írásokban ezt olvasod. Kérdés szokott lenni, hogy az 1. VH utáni magyar újabb magyar-e, ezt szakirodalom válogatja, de alapvetően nem voltak olyan drasztikus grammatikai változatások.
Itt remekül fel vannak sorolva magyar nyelvemlékek: [link]
Hogy miért nincs korábbi összefüggő nyelvemlék, arra sajnos nem tudok választ adni.
nincs olyan, hogy melyik évtől visszafelé. Jókai Mór a 19. század második felében alkotott, azóta 150 év telt el, és újra kellett írni műveit, mert nagyon sok mai magyar nem értette meg. Az ezer éves szövegű ómagyar szövegemlékeket sok mai magyar képes elolvasni és érti.
Hogy ki mit ért az nem időtávlat, hanem tudás kérdése.
Nem mindenütt volt majd 600 éves gyarmatként kezelve nép, a Korvinák kicsit újabb (vagy négyszáz évvel), mégis Isztambulban több van belőlük, mint Budapesten. Ezer évnél régebbi írásos emléket vándornépnél ne keress. Egyébként más európai népeknél sem sokat találsz.
Valószínűleg eléggé vissza kell menni, hogy megtaláljuk azt a pontot, amikor már nem érthető a nyelv, ugyanis az ilyen nyelvemlékek mind elég könnyen megérthetőek, különösen, ha a hozzájuk készült fonetikus átírást olvassuk, valamint Julianus barát anno beszélni tudott magyarul a keleti magyarokkal, akiktől akkor már több száz éve külön éltek az itteni magyarok.
Az 1. írja, hogy vannak olyan magyar nyelvi korszakok, mint az angolban.
A rovásírást nem tartós anyagokba vésték, és nem igazán volt olyan szervezet (egyház), ami ezeket az írásokat karban tartotta volna, így azok eltűntek. Utána pedig volt egy Tatárjárás, meg egy törökdúlás, amikor rengeteg magyar irat megsemmisült. Hasonló párhuzamot lehet vonni az építészettel, a magyar (Magyarországi) építészet szegényességének egyik oka szintén a törökdúlás, ugyanis az oszmánok nem igazán építettek semmit sem, viszont amit értek, romboltak, vagy lelaktak.
Ez elég szubjektív. Vannak olyan nyelvek, amik külön nyelvnek számítanak, mégis megértik egymást valamennyire. Például olasz - spanyol, szlovák - cseh, kazah - török. Vannak nyelvjárások, amik egy nyelvnek számítanak, de mégsem értik meg egymást más nyelvjárásokat beszélőkkel. Például a német, angol, vagy kínai nyelvjárások.
Annak ellenére, hogy mennyire hangsúlyozzák az Ómagyar Mária siralmat, ha kontextus nélkül, először hallaná valaki, azért a jó felét nem értené meg. Vagy pedig értené, mint szót, de nem tudná mondatban értelmezni. Sepedëk, oszuk, kinyúchchad, junhum.
Azért nincsenek régebbi írásaink, mert nomádok voltunk előtte. Nem igazán törődtünk dolgok feljegyzésével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!