Magyarországon hogyhogy nincsenek tájszólások?

Mondjuk léteznek olyan romák, akik teljesen érthetetlenül beszélnek magyarul, pedig a magyar az anyanyelvük.

Egyébként nem kell ilyen arrogánsnak lenned kérdező. Attól, hogy valaki nem beszél például németül, még kismillió más idegen nyelven beszélhet magas szinten.

Egyébként a kérdésedre ha választ akarsz kapni, akkor foglalkozz történeti nyelvészettel és szociolingvisztikával. Ezt tedd meg minden nyelvvel külön külön ami érdekel és hasonlítsd őket össze.

Na igen, te hány nyelven is beszélsz MINIMUM C1-es szinten, kérdező? Bár megsúgom, hogy egy normális C1-es szintű angollal még pl a skót tájszólás is érthető max néhány nap után.

Oroszul mondjuk tuti nem tudsz profin (vagy csak nem ismered kicsit se a nyelv kultúráját, ami szomorú), mert az pont egy olyan nyelv, ahol a szovjet rendszer durván gyengítette a dialektusokat a központosított irodalmi orosz oktatásával, ma már nem olyan jelentősek egyáltalán, hogy emiatt ne boldogulj.

Nyelvjárások jellemzően ott alakulnak ki, ahol földrajzi vagy politikai okok miatt széttagolt, egymással nem túl szoros kapcsolatban lévő területek vannak. A földrajzi tagoltságra jellemző példa Norvégia, Svájc vagy Szlovénia. A kis Szlovéniában kb. 50, egymás számára sokszor alig érthető nyelvjárás van! Az említett országoknál a hegyvidék miatt van nagy földrajzi tagoltság. A sík vidékek jellemzően egységesebbek nyelvileg.

A politikai tagoltság miatti nyelvjárásokra jellemző példa a német és az olasz nyelvterület, ahol sokáig önálló, vagy csak lazán összetartozó kis államok, fejedelemségek léteztek, amik egymással nem tartottak fenn olyan szoros kapcsolatokat, mint az egységes államok tartományai.

A magyar nyelv viszonylagos egységességéhez maga a honfoglalás is hozzájárult egyébként, mivel a nomád népek nyelve általában meglehetősen egységes, tehát a honfoglalók egy eleve egységes nyelvet hoztak magukkal. Aztán a nagyobb földrajzi tagolatlanság hiánya, az egységes állam elősegítette a viszonylag egységes nyelv fennmaradását. A török korban, amikor három részre szakadta az ország, akkor meg a reformáció terjedése segítette a nyelvi egységesülést, mivel mindenhová ugyanazok a bibliafordítások jutottak el. A török kor után meg az elnéptelenedett területek különböző területekről történő újratelepítése is az egységesség irányába hatott. Később meg a közoktatás bevezetése, a 20. században pedig a tömegkommunikáció elterjedése, ezek hatásait gondolom nem is kell részletezni.

Kérdező, nem az a kérdés, hogy ki hány idegennyelvet ismer, hanem hogy te miért nem ismered a magyar nyelvet eléggé. Mert a kérdésedből látszik, hogy nem.

Amúgy a magyar nyelvjárások tudtommal egy érettségi tétel is, szóval vagy még gyerek vagy, vagy szkippelted a gimit.

Én nyelvész vagyok, vagy tíz nyelvet kutattam és legalább ötről fordítok is. Ezeken belül is cirka húsz nyelvjárást tanultam, olaszt, lengyelt, délszlávot stb. Ha egy nyelvben nagyon disztinktíven elkülönül egy-egy dialektus, annak többnyire vagy földrajzi, vagy politikai-történelmi okai vannak.

Magyarország nyelvpolitikailag nagyon centralizált, vagyis a társadalom mindig valahogy rosszul tűrte, ha valaki nem a pesti magyart beszéli. Sok vidéki úgy érezte, a családi körén vagy a faluján kívül kínos lenne a saját dialektusát beszélni, úgyhogy igyekeztek azt elnyomni, nehogy hátrányos helyzetbe kerüljenek, ha mondjuk állást kerestek vagy iskolába mentek egy idegen városban.

Szóval ezért van, hogy nem halljuk azonnal a vidékieket "vidékiül" beszélni. Amúgy igazából halljuk - én legalábbis igen, a legtöbb esetben. Iskolázottság kérdése is.

Külföldön is sokszor van ez a kvázi kétnyelvűség. Pl nekem van egy velencei olasz ismerősöm. Talán tudod, hogy a velencei olasz nyelv nagyon durván eltér az irodalmi olasztól. Az ismerősöm természetesen a helyi dialektust is ismeri, de szinte sosem használja, egyrészt mert felesleges, másrészt meg kicsit röhejes is olasz körökben.

Én miskolci vagyok és olyan parasztosan beszélek, hogy elképesztő, párszor, már kaptam megjegyzést, de mindenki érdekesnek találta. Főleg azért, mert sehol a rokonságban, ismerősök közt nem beszélnek így, de még falusiakat sem hallottam így beszélni, úgyhogy nincs kitől eltanultam volna. Kicsit akcentusom is van, illetve rengeteg borsodi szót használok, néha furcsán néznek rám, akik nem itteniek, (voltam logopédusnál, azt mondta tájszólás, nem beszédhiba, hát ő tudja, mondjuk engem nem zavar, a környezetem hozzászokott, én meg magamat nem úgy hallom) :/

Szerintem, valahol az a magyarázat, hogy a magyar nyelv, az elmúlt ezer évben nem sok változáson ment keresztül, illetve nem is voltunk elszigetelve hosszabb távon egymástól, mint például Ausztriában, Németországban, ahol évszázadokon át a választófejedelmek népei nem igazán kommunikáltak egymással, így területileg nagyon tagolt volt a nyelvhasználat, teret adva az önálló nyelvfejlődésnek, ráadásul a német nyelv kiejtésben több lehetőséget is ad a magyarnál. Ugyanez a helyzet a határon túliakkal is, azért az a száz év teljes elzárás a magyarság többi részétől, illetve a román, szlovák, szerb nyelv használatának állami szintű erőltetése, meglátszik. A székelyek, pedig azért beszélnek "székelyesen" mert ők már az ezeréves Magyarországban is egy külön népcsoportként határozták meg magukat, könnyebben ment a nyelvfejlődés, a csángókról nem is beszélve. Így bár nálunk kialakult a "szögedies", meg a "palócos", stb. beszéd, mégsem olyan kontrasztos, hogy nem érted meg a másik vidékről származót. Furcsa is lenne, hogy megkérd a másik magyart, hogy beszéljen már észak-magyarul (kb, mint a németeknél a Hochdeutsch), mert nem érted... :D