A magyarhoz hasonló "-e" kérdő partikula más nyelvekben is van?
A magyar nyelvben pl.
"Azt szeretném kérdezni, hogy nem láttad-e a sapkámat."
beágyazott kérdő mondathoz hasonló mondatokban az -e kérdő partikulát egyes nyelvhasználók ("nem sztenderden") ráteszik a tagadószóra:
"Azt szeretném kérdezni, nem-e láttad a sapkámat?"
Van olyan nyelv, amelyben a magyarhoz hasonlóan ráteszik/ rátehető/ bizonyos nyelvhasználók szerint elfogadható, ha a tagadószóra teszik rá a kérdőszót?
(Netes keresgetés során találtam olyat, hogy a finn nyelvben (talán a törökben is) van hasonló jelenség.)
Előre is ngyon hálás vagyok a segítségért!
Igen, a finnben lehetséges. A kérdő partikula -ko/-kö (magánhangzó-harmóniától függően), míg a tagadás az ei tagadóigével fejezik ki. Ez az ige csak az alany száma és személye szerint ragozódik, míg az időt és módot a főige fejezi ki (kivéve a felszólító módot, ahol a tagadóigének van külön alakja). Tehát az alakok a következőképpen néznek ki:
hän puhuu - beszél
hän ei puhu - nem beszél
hän puhuuko - beszél?
hän eikö puhu - nem beszél?
A nem-e magyarul se helyes 😁
Nem láttad-e.
"nem látod olvasni" :D Na, ez aztán remek :D És még te szólsz be!
Nem, a kérdező nem írta, hogy nem helyes, hanem, hogy valakik így használják. "nem sztenderden"??? Írjuk már magyarul, helyesen, és értelmesen fogalmazva legalább a nyelvi kérdéseknél.
Igen, van, türk-tatár nyelvekben kötelező is kitenni minden kérdésnél. Tagadó kérdésnél is. Alakja magánhangzó harmónia és mássalhangzó asszimiláció függvényében lehet:
-mı? / -mi? / -mu? / -mü? vagy -ma? / -me? / -ba? / -be? / -pa? / -pe?
Például kipcsákban:
Kelesiŋ-be? = jössz-e? (kel-sz-e?)
Kelmeymin. = Nem jövök. (kel-nem-én)
Burıldı-ma? = Felborult-e? (borul-t-e?)
Burılmadı. = Nem borult fel. (borul-nem-t)
Oqušısıŋ-ba? = Te diák vagy? (Okos-te-e?)
Oqušı ékenmin. = Igen, diák vagyok. (Okos igen-én.)
Täŋger kök-pe? = Kék-e az ég? (Tenger kék-e?)
Kök emes, keşke qara éken. = Nem kék, este bizony fekete. (Kék nem-az, késő-re korom igen.)
Ez a kérdőszó eredendően tagadás eredetű, tehát a "jössz-e" eredeti értelemben "jössz, nem?" akar lenni. Rá lehet tenni, sőt, rá is kell tenni tagadott igealakra (vagy egyéb tagodott állítmányra) is a kérdőszót, ha tagadó-kérdő mondatot szeretnénk. (Ilyenkor úgymond kétszer van rajta ugyanaz a "me"):
Kelmedi-me? = Nem jött-e? (szó szerint: kel-nem-t, nem?) törökül: gelmedi mi?
Anamdı körmediŋiz-be? = Nem látta-e az anyámat? (Anyá-m-at lát-nem-ön-e?)
A protoeurázsiai "qa?" névmási kérdő partikula az egy másik tészta, finnek előszeretettel használják a szavak végén is kérdésre. Mások ezt valamiért nem használják. Ennek a magyar ho- (hol?, hogyan?, hány?), latin que-, szláv ka- (kak?, kakoj?, katorij?...) ótörök (qay?, qalay?, qanday?...) mongol khaa/khee? a megfelelője.
Még valamit: nem nagyon vannak a magyar nyelvnek különlegességei, amik máshol ne lennének, ugyanis a magyar nyelv nem magában áll, nem a semmiből lett előhúzva, valamennyi szavát, toldalékát és nyelvtani módszerét az utolsó nüanszig obi-ugor és különféle volgai török, bolgár, stb. nyelvekből szedte össze.
Helyesen: A magyarhoz hasonló "-e" kérdő partikula más nyelvekben is van-e? :)
Angoloknél biztosan csak ők előre teszik: e-mail
#3
Ahhoz képest sokszor előfordul. Például "Nem-e tudja valaki, hogy hol van a Béla?".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!