Hogyan használták régen a magyarban a folyamatos jelen igeidőt? Jól tudom, hogy volt ilyen?
Sztrogoff:
Speciel ezen a linken sem szerepel folyamatos jelenről egy szó sem, te írtál be valamit valahonnan. De azért szép próbálkozás volt.
"De azért szép próbálkozás volt."
Te agyament, hát nem tudsz olvasni? Bánhidire mutat a link, hogy ki volt, nem a folyamatos jelenre. :D Eszem ágában sincs bizonygatni, aki ide ír, az majd feleleveníti, mit olvasott tőle. Elvégre már csak nem úgy jön ide valaki hülyeséget beszélni, hogy nem is tud semmit a témáról, a szakrodalomról, mint te...
De segítek, a linken felsorolt
A magyar összetett igealakok jelentéstörténete. (Nyelvtudományi Értesítő, 1957)
ebben van.
Felraknám én egy képmegosztóra, akkor jönne az, hogy de ezen a fél oldalon nem látszik a fejezetcím, stb. :D Én tudom, mit írt, Kérdező meg elhisz nekem (bár akár pdfben át is küldhetném neki), te meg balfácán vagy.
Gratulálok a stílusodhoz, szüleid büszkék lehetnek a nevelésedre.
Kérdező, tőled pedig én kérek elnézést, amiért szétoffolódott a kérdésed.
5,6,7,9,10
Köszönöm az infót. Abban biztos voltam, hogy több igeidő volt a magyarban régen, mint ma, csak nem tudtam, hogy pontosan hogyan működött ez. Az angolt nézve jutott eszembe, hogy a magyarban is lehettek ilyenek. Kár, hogy ezek kivesztek a nyelvből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!