A magyart miért nem szláv nyelvként tartják számon, amikor a szókészlet legnagyobb része szláv eredetű? Miért a nyelvtan számít jobban, amikor úgyis a szavak hordozzák a jelentést, és a szavakon alapul a nyelvek kölcsönös érthetősége?

#11

Igen, éppen ezért kellene az angolt újlatin nyelvnek tekinteni, semmi köze nincs már a germán nyelvekhez. Az uráli nyelvcsalád puszta létezése is eléggé kérdéses számomra, az eredeti beszélői ezeknek az ún. uráli nyelveknek valószínűleg meglehetősen gyér szókészlettel rendelkeztek, teljesen elszigetelve éltek a külvilágtól. Aztán amikor szétszóródtak, akkor kénytelenek voltak feltölteni a szókészletüket idegen eredetű kifejezésekkel, a magyarokkal pl. főleg türk és szláv szavakkal, a finnek és az észtek főleg északi germán és balti nyelvekből kölcsönöztek szavakat. Az észt szókészletben is több a jövevényszó mint az eredeti, de még azt hiszem a finnben is, talán valaki mondta, hogy csak 300-500 szó származik az uráli alapnyelvből. Szóval nem is lehet hogyan lehet nyelvcsaládnak tekinteni azt, ami össz-vissz. 300-500 szót tartalmaz.

#11

Ez a statisztika is egy vicc. A szláv eredetű szavakat legalább meg lehet határozni biztosan, mert hasonló formában előfordulnak a mai szláv nyelvekben is, viszont az uráli eredetű magyar szavak nagy része csak önkényes alapon lett besorolva annak, mert összesen kb. 100-200 szavunk ha közös bármelyik uráli nyelvvel. Ennek ellenére kb. 500-at tartanak uráli eredetűnek a nyelvészek, önkényes rekonstrukciók alapján. Csak mondom hogy ez a szám 100 éve még jóval 1000 felett volt, tehát nem kizárt hogy 50 év múlva az a 21 százalék már csak mondjuk 12 százalék lesz.

Nem érted mit mondok. Eredetileg 1000 közös szót feltételeztek a magyar és más uráli nyelvek között. Ez azt jelenti hogy egy közös ősi tőből származnak a szavak, de változhattak annyit az idő folyamán hogy a hasonlóság felismerhetetlen pl finn "hiiri" és magyar "egér". Ez a szám mára 500-ra csökkent, ezt egy finn nyelvésztől tudom. De ez az 500 igazából egy felső határérték és magába foglalja a kétes eredetű, de valószínűsíthetően az uráli ősnyelvből származó szavakat, ezért írtam, hogy 300-500 között. A kisebb szám (100-200) az a tényleges felismerhető közös szavakra vonatkozik, pl. magyar "ló" és manysi "luv" vagy éppen magyar "vér" és finn "veri".

Én csak annyit mondtam hogy ez az 500-as felső határ is tovább csökkenhet, mint ahogy az eredeti 1000-es is erősen lecsökkent kb. 100-150 év alatt, mivel fokozatosan rájöttek a nyelvészek, hogy azok a szavak amelyeket önkényes rekonstrukciók alapján urálinak soroltak be, valójában szláv, türk, germán vagy akár iráni jövevényszavak. Simán lehet hogy 50 év múlva már csak max. 300 szót tudnak majd urálinak eredetűnek besorolni, aztán kiderül, hogy ezek a nyelvek nem is egy közös őstől származnak, hanem csak valamikor kapcsolatba kerültek egymással és ennek az eredménye kb. 300 közös szó. A csuvasos türk nyelvek is adtak kb 500 szót a magyar nyelvnek mindössze par száz éves együttéles alatt, tehát nem lehetetlen. A finnugor nyelvtan meg egyáltalán nem eredeti, a nem-indoeurópai nyelvek többsége éppenséggel ragozó nyelv, és a magánhangzó-harmóniát is alkalmazzák, tehát semmi komoly, egyedi megkülönböztető tulajdonsága nincs ezeknek az ún. uráli nyelveknek. Az alapszókincs meg ismét csak bajos, sok alapvető magyar szó semmiféle egyezést nem mutat urálinak tartott szavakkal: apa, anya, test, hús, gyermek, föld tenger, madár stb.