Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Nyelvek » Mi a különbség a Q és a K...

Mi a különbség a Q és a K betű között?

Figyelt kérdés

Hellótok!


Anno úgy tanultam, hogy a klasszikus nyelvben a q betű nem áll egyedül, hanem mindig u betűvel használjuk: aqua, Quebeck. A kiejtése is igazodik a leírt verzióhoz.

Ma egyre inkább elterjed az egyedül álló Q betü: Qashqai. Ebben az esetben sima K betűnek ejtjük.

Hogyan keveredett be ez az egyedül álló Q betű a rendszerbe?



#q-betű
2019. aug. 10. 09:19
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Nem minden nyelvben jelöl egyforma hangot. Amikor a Q U-val áll, azok latin/újlatin eredetű szavak. A Qashqai meg egy egészen más nyelvből jöhetett.


Pinyinben (mandarin átirata) a Q nem is k-hoz közeli hangot jelöl, mégis ott van.

2019. aug. 10. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Ahogy az első is írja, a q-betű - amennyiben -u-val írjuk -, a latin nyelvben, ezáltal a mai ú.n. újlatin nyelvekben fordul elő. A nem latin eredetű nyelvekbe is onnan került.

A Q-val kezdődő, -u nélküli szavak (főként helynevek) az arab nyelv sajátossága.

A magyarban legtöbbször valóban k-nak írjuk. (Kvantum, kvalitás stb.)

2019. aug. 10. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Izmosabb, nem európai nyelvekben 6-7 féle K/H/G közötti hang is előfordul.


Ami a magyarban nincs, de minket gyakran érint, az a németben és oroszban használt "kemény h" ch / kh (cirillben x)


Aztán van egy hasonló úgynevezett "hátul képzett k" na ez az a bizonyos Q (cirillben mellékjeles қ) ezt úgy kell ejteni, hogy "hk", mintha elkezdenél egy h-betűt mondani, de mégis k-t csinálsz belőle hátul tartva a nyelved. Hangrendegyeztető nyelvek alapszabálya, hogy mély hangrendű szavakban (hátsó nyelvállású magánhangzók környezetében) csak q hang fordulhat elő, k pedig csak magas hangrendűben. Ahol ma már nincs különbség az ejtésben, ott innen lehet visszakövetkeztetni, melyik volt eredetileg. Kevés mai nyelv különbözteti már meg a k-t és a q-t. A magyarból ez a dolog már szintén kiveszett, az összes h-val kezdődő mély hangrendű szavunk, amelyre azt írják, hogy az k volt (hab, hal, hat, ház), az valójában mind q volt, de most ebbe ne menjünk bele. Vegyük például a protoeurázsiai qa- névmási kérdőszót. Mely valamennyi indoeurópai (que, quando, kak, kakoj, gde, qucso, qadar...) és altáji (qay, qanday, qalay, qayda, qansha, qashan...) nyelvben megjelenik. Na ez a magyarban a ho- (hol, hogyan, hány, honnan...) Ebből is h lett. Szemben a szintén protoeurázsiai gyökerű ki? kérdőszóval aminek az elöl képzett k-ja megmaradt a magyarban is ki? alakban. Ahogy az -ek (ego) az -ik (khen, hän) vagy a kettesszám k-jele. A különféle rovásírásokban se szórakozásból van mindig kétféle k: ek és ak vagyis aq.


Van még ez fura g' / g˘/ gamma / ғ jelekkel írott, valamiféle "hr" szerű hörgő-galgalizáló hang. Szóátvételekből úgy tűnik, a magyarok ebből gyakran sima r-t csináltak.

2019. aug. 10. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
Köszönöm, kimerítő volt a válasz.
2019. aug. 12. 11:21

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!