A krími tatárok milyen nyelven beszélnek?

A köztörök nyelvek közé tartozó "nyugati-kipcsák" nyelven, vagyis a krími tatár lényegében azonos a külön listázott karaim, kumik, urum, karacsáj, balkár nyelvekkel illetve a kihalt kun nyelvvel. De elég jól megérthetőek vele a csagatáj (üzbég-ujgur,) a középső-kipcsák (volgai tatár, baskír) és a keleti-kipcsák nyelvek is (mint a pl. a zs-ző kazak, az az igazi országgal rendelkező nagytestvér nekik). Az anatóliai török pár hetes "gyorstalpaló" után kezd érthetőbbé válni. Szemben az oroszországi török nyelvekkel, ahol igazából csak hangtani eltérések vannak egyik-másik között, a külön birodalomban élt oszmánoknál rengeteg az eltérő kifejezés, szófordulat, nyelvtani megoldás, idegen szó, ezért nem értik egymást. (Egyébként ez a "kipcsák" csoportosítás is inkább történeti hagyomány, egyes nem kipcsák nyelvek sok szempontból közelebb állnak a nyugati-kipcsákhoz, mint a kipcsák közé sorolt legkeletibbek.)

Gyakorlatban persze az orosz már minden kisebbségnek az első nyelve, nyilván megértik vele az ukránt is, ha épp az kell. Sokan élnek diaszpórában más országokban is, ahol az ottani nyelvet beszélik első helyen. Ha emellett az adott illető még jól beszéli a saját krími tatár anyanyelvét is, és használja is otthon a családban, akkor adhatsz neki egy nagy pirospontot. Nem tudom, milyen arányban van ez pont a krímieknél, de sok hasonló kisebbségnél, sőt, nagyobb tömbökben élőknél sem túl fényes a helyzete a saját nyelvnek.

Ami a felénekelgetett Kun Miatyánkot illeti, illet volna kicsit ismerkedi előtte a kipcsák nyelvekkel, és akkor sikerült volna nem valamelyik jobban tetsző halandzsa verzióba beletrafálni... Hogy mondjam, a köztörök nyelvi kontinuum 1300 évre visszamenően írott és kiválóan ismert, különbözik annyiban a homályban lévő magyar őstörténettől, hogy ott nem lehet kedve szerint bárkinek bármit kikölteni saját szájíze szerint. A kun nyelv semmivel nem áll nagyobb távolságban akármelyik mai kipcsák testvérétől, mint a magyartól az archaikus csángó. Ráadásul a nyelv korábbi elődnyelvi állapotai is ismertek a másik irányból.

2.

"különbözik annyiban a homályban lévő magyar őstörténettől, hogy ott nem lehet kedve szerint bárkinek bármit kikölteni saját szájíze szerint. A kun nyelv semmivel nem áll nagyobb távolságban akármelyik mai kipcsák testvérétől, mint a magyartól"

Tökéletesen be is bizonyítottad az első állításod a másodikkal. A kun nyelv teljesen rekreált és a magyarral bizonyítottan nem rokonnyelv.

Igen, pont az ilyen áltudományos képzelgésekről beszéltem. A hun magyar rokonság egyáltalán nem bizonyított sőt, pár szón kívül semmit sem tudunk a hun nyelvről (strava, medos, kamon), úgyhogy egykori hun nyelvhez hasonlítgatni bármit isnem más, mint áltudományos képzelgés. Nincs ma olyan komolyan vehető, elismert szakember, aki ki merné jelenteni hogy létezik hun magyar azonosság.

Ugyanakkor a Csángók nyelvéből szintén felesleges következtetéseket levonni, ugyanis archaikus nyelvük nem a magyar volt. A Csángók és Székelyek ugyanúgy egy a magyarsághoz csatlakozott türk népek voltak eredetileg, akik később átvették a magyar nyelvet, mint a Kunok, annyi különbséggel, hogy utóbbiak a Honfoglalás után csatlakoztak. És még mielőtt felhozódna ez a hun szétválás és újraegyesülés elmélet, korabeli feljegyzésekből levonható, hogy a középkori magyarok külön népcsoportként tekintettek, mind a csángókra, mind a székelyekre. Ezt bizonyítja a külön adózás, külön népként való szólítás, és úgy az általános távolságtartás a feljegyzésekben. Továbbá a válasz a sztyeppei népek törzsszövetségeinek szabályaiban rejlik. A törzsszövetségben a csatlakozott, idegen népek feladata volt az előörs és hátvédszolgálat. A Pozsonyi Csatában az ellenség által felmaradt jegyzetek leírják, hogyan támadtak a csatában először a Székelyek, míg a Magyarok hátul várakoztak és csak később szálltak harcba (ugyanígy viselkedtek a Kazárok a magyarokkal amikor a Magyarság még a Fekete - tengertől Északra élt). István intézkedései tovább erősítik ezt a felvetést, névlegesen, hogy az államalapítás után a kalandozásokall felhagyni nem akaró Kabarokat (szintén türk csatlakozott csoport) elüldözte, a Székelyeket pedig a határra telepítette, hogy határőri feladatot lássanak el, ezzel átültetve a törzsszövetség csatlakozott népekre vonatkozó szabályát a feudalizmusba.

Habár a ma ismert Csángó, Székely, Kun és Besenyő népcsoportok türk eredetűek, a magyar nyelvet átvették, vagy a honfoglalás után, vagy előtte, archaikus nyelvük pedig nagyrészt feledésbe merült (a kun nyelvet mondjuk sikerült rekonstruálni, a magyartól szintén eltérő eredetű nyelvről van szó). Ugyanez megtörtént más etnikumú népcsoportokkal is, mint például Szászokkal (német), vagy Jászokkal (iráni). Ettől függetlenül a magyar nyelv eredete nem közös a fent említettekével.

Sok idő eltelt a 20. század óta, már jóval többet tudunk.

Nem tudom, észrevetted-e, de itt rajtad kívül épp senki nem beszél semmiféle hunokról (képzeld, a hunok és a kunok két különböző nép (voltak)). Arra hívtam fel a figyelmedet, hogy sikerült kiolvasnod valamit egy válaszból, ami nincs is ott, hogy egyet dühönghess, ami lássuk be, valahol vicces. De tudod mit? Azért leírom még egyszer, hátha harmadik nekifutásra összejön a dolog megértése: a 2-es azt írta, a kunok és a közép-ázsiai kipcsakok gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet beszélik/beszélték (a kipcsak törököt), ahogy hasonlóképpen, de ettől teljesen függetlenül a magyarok és a csángók is ugyanazt a nyelvet beszélik (a magyart, ami (képzeld) nem a kipcsak török).

Ami meg az áltudományos képzelgéseket illeti, nem ártott volna kicsit utánanézni a csángóknak komolyan vehető forrásokban is. A csángóknak ugyanis három csoportja van: északi, déli és székelyes csángók (ők maguk különben eredendően nem nevezik magukat csángónak, ez egy pejoratív exoníma). Előbbi kettő egy archaikus (talán Anjou-kori) mezőségi nyelvjárás román kontaktushatásokkal teletűzdelt változatát beszéli. A középkorban (dobpergés) a Mezőségről Moldvába telepedett magyarok leszármazottai, és nem a „honfoglalás előtt csatlakozott türk nép.” A székelyes csángók, a harmadik csoport közönséges székelyek. Jóval később kerültek Moldvába. Ennyi.