Csaba Királyfi még életében ment el a Hadak útjára (Tejútba) Vagy halála után?

Ezt írja a Wiki:

"Életére vonatkozó megbízható adatokkal nem rendelkezünk, élete a legendák, és mondák ködébe vész. Néhány elmélet szerint nem is egy, hanem legalább három, időben egymástól távol eső személy összemosásából keletkezet"

Akkor miről is beszélsz?

Nehogy már ettől tegyünk valakit magyarrá vagy sem, hogy egy mesét hogyan értelmez. Ez olyan szélsőséges retorika, mint hogy nem magyar ember aki nem hungarista, aki nem a jobbikra szavaz, akinek nem fáj trianon, aki a multiknál vásárol, aki nem a fideSSre szavaz, aki...

Kérdező, te viszont igazi magyar vagy, mert a széthúzásra meg a megkülönböztetésre építesz, a kivagyiságra és a kirekesztésre. Hiszen aki nem hisz a kérdésed tárgyában, nem magyar ember. Még jó, hogy sokan nem is akarnak olyanok lenni, mint te.

Nincs időgépünk, úgyhogy ezt már senki nem fogja biztosra megmondani, mi volt, és hogyan volt...

Azonban egy gondolatra felhívnám a figyelmet, szerintem szükségtelen a Hadak útját elvontan a Tejútra vonatkoztatni, mikor a Hadak útja (Orda Zsolı) létező valóság, ez az eurázsiai sztyeppeövezet (Ülken Dala) K-Ny-i tengelye, kb. Ulánbátor - Ürümcsi - Dzsungár-kapu - Asztana - Torgaj-kapu - Volgográd - Vereckei hágó - Buda, melyen az egymást követő lovasnomád népek hadai vonultak, porfellegeket és patanyomok millióit hagyva maguk után a homokos-füves puszta egy széles, de behatárolt sávjában. Ezen látvány képletes égi vetülete a Tejút sávjának milliónyi csillaga, és nem fordítva. Ha megmaradunk a realitás talaján, és a legenda valóságalapját keressük, akkor fenn, az égen húsvér emberek nem lovagolnak, az őszesti Nagy Táltos csillagképet leszámítva, a földi Hadak útján viszont minden bizonnyal igen, az nyilvánvalóan megtörtént. Legfeljebb nem pont abban az évtizedben, nem pont úgy hívták, meg nem pont X fia volt Y, hanem mondjuk Z-nek az unokaöccse. Ekkora történelmi bizonytalanság azért évezredes távlatokban előáll...

Nem értem, mi baja itt mindenkinek.

1. Létezik olyan, hogy néphagyomány. Ami a néphagyomány részét képezi, az nem feltétlenül létezik vagy létezett valaha is, de ez nem is igazán lényeges. Ez az egész olyan, mintha valaki megkérdezné (mert pl. lusta megnézni), hogy az Iliászban melyik görög hérosz sebezte meg Árészt, erre nem válaszolna neki érdemben senki legalább annyit, hogy hol érhető el a szöveg a neten, s nézze meg magának, hanem mindenki nekiesne, hogy mér' ilyen hülye, hogy olyasmiről kérdezősködik, ami nem is létezik.

2. Igazán ne haragudj, antiviral, de ha annyira nem vagy képben a témával, hogy azt se tudod: a Csaba-figurát nem Móra találta ki, hanem már a krónikás hagyomány is nyakra-főre emlegeti Kézaitól fel Heltaiig (attól teljesen függetlenül, hogy a krónikás hunhagyomány nagy részében fölöslegesen is keresnénk tényszerű történelmi adalékokat), akkor inkább ne szólj hozzá kérdéshez.

A csillagösvény-része a történetnek különben valószínűleg tényleg nagyon kései, „kitalált hagyomány”, de ez sem Mórától ered. Először 1850 körül bukkant fel Lugossy Józsefnél, aki azt állítja, autentikus forrásból gyűjtötte be. Lugossytól sokan átvették (többek közt Ipolyi is felveszi a maga magyar mitológiájába) ezt a csillagösvényes hunhagyomány-változatot, és egy idő után annyira elterjedtté vált, hogy elkezdett folklorizálódni – épp ezért a XX. század elejére odáig jutott a dolog, hogy akkor is nehéz lett volna igazolni, hogy ez a nép emlékezetében élt így, ha egyébként valóban így volt (amire nyilván semmiféle bizonyítékunk nincs).

S végül, hogy a kérdésre is válaszoljak: a Lugossy-féle eredetiben, amely a legkorábbi ismert forrása a csillagösvényes Csaba-mítosznak, Csaba és seregei jóval haláluk után térnek vissza a Hadak Útján.