A magyarok lényegében finnugorul beszélő szlávok?

Nagy vonalakban: A magyarság nagy része a szlávokkal közös ősöktől származik, akik elkeveredtek a magyarokkal, és átvették a nyelvüket.

Az összképet rontja a többi beolvadt nemzetiség, németek, románok, jászok, kunok, sőt, a törökök is.

Itt két különböző fogalom van keverve, illetve nem is kettő, hanem három. A nyelvi, a genetikai és a kulturális fejlődésünk, hovatartozásunk.

A finnugor nyelvcsalád egy nyelvészeti besorolás, ez a rokonság a nyelvünk alapszerkezetére értendő, de nem jelenti azt, hogy a finnek a rokonaink lennének. A rokonság olyan távoli, hogy szóra sem érdemes és azóta a változások két különböző irányban folytak, manapság semmi közünk egymáshoz.

A genetikával kapcsolatban elmondható, hogy jórészt egész Európa meglehetősen keveredett, már igazán jellegzetes genetikai típusok sehol sincsenek, vagy ritkák, mert nehéz tisztán besorolni bárkit.

Magyarországon a sok betelepítés a tatárjárás, a pestisjárványok, a törökdúlás után azt eredményezte, hogy a lakosság jelentősen összekeveredett génekkel rendelkezik, de ennek különben sincs manapság jelentősége, mert akár a germán, akár a szláv népek hazai utódai is magyarnak vallják magukat és azok is minden tekintetben.

A korai, a honfoglalás kori, vagy az előtte élt magyarok genetikája is több fajta lehetett, ha arra gondolok, hogy a legenda szerint a hét vezér vérszerződést kötött, akkor valószínű, hogy hét különböző népcsoport képviselői kötöttek szövetséget és így olvasztotta egybe a kultúráját a magyar nép, a nyelvi készségét és a génjeit, minden erre rakódik rá, amit mára nem könnyű kibogozni és bizonyára sok tévedés is szerepel a telitalálatok között.

Én elfogadom a történelem, a nyelvészet besorolásait, mert nem értek ehhez annyira, hogy külön, saját véleményem legyen és hümmögve fogadom a sumér és egyéb rokonság hírét, de végeredményben az sem lehetetlen bizonyos mértékben, csak ehhez ismerni kellene pontosabban a sumérek, vagy egyéb régen élt kultúrák sajátosságait, hogy ezt elemezni lehessen.

Lényegében nehéz bármit is pontosan kijelenteni, hiszen a mai kultúránk kevés dologban hasonlít a réges- régi szokásokhoz, túl sok az új elem, amik mára a magyarság jellemzői lettek és ezek is folyamatosan változnak.

Jó példák erre mondjuk a táplálkozási szokásaink, a gulyás, vagy a pörkölt, hiszen őseink nem is ismerték a paprikát és mi már szinte alig eszünk kölest, vagy hajdinát, amit ők ehettek és életmódunk is megváltozott, mondhatjuk hasonló, mint a körülöttünk élő népeké, ami sok mindent meghatároz.

Ma már egyébként is az a törekvés, ami főleg utódainkat érinti majd jelentős mértékben, hogy ne nyelvi, nemzeti besorolásunk erősödjön, hanem a Közös Európa gondolata, amely megszünteti az állandó háborúkat, kiegyenlíti a gazdasági és kulturális különbségeket és megszünteti a népek szembenállását és inkább egységesíti őket, mint különválasztja.