Van valamilyen lista, gyűjtemény, ahol dicsőséges ünnepeink vannak dátum szerint felsorolva? Vagy tudnátok ti sorolni minél több ilyent?
válasza:# 10!
Fejtsd ki légy szíves, hogy mit gondolsz délibábosnak!
válasza: válasza:# 12!
A "rablóportyák, kalandozások" kifejezés, azokból a nyugati forrásokból származnak, amelyek a magyarokat ellenségüknek tartották és idézem:
"így elfogult, túlzó képet mutatnak a magyarokról és az általuk okozott pusztításról."
Másrészt. Nagy Károly elrabolta a hunok kincseit, Fehér Mátyás Jenő szerint az úgynevezett kalandozások ezen kincsek vissaszerzésére irányultak. Nagy Károly krónikása, Einhardt így ír erről: "Elszedte az összes pénzt és a hosszú idõk folyamán összegyûjtött kincseket. A frankok emberemlékezet óta nem viseltek olyan háborút, amelyben ennyire meggazdagodtak és ennyi kincset szereztek volna".
Tehát, ha tőlünk elrabolnak valamit azzal nincs gond, viszont annak a visszaszerzése rablás. Ezt még gondolkodásnak sem nevezném, tessék tanulni!
válasza:(Hát, van néhány "történész" is, akit "nem köt le", látszik is, mert ők is azt hiszik, hogy értik. Ja persze vitázni az állításokról elfelejtenek az ilyen "történészek", hülyeség és kész szerintük. Hogy miért az? Hát, mert neki nem tetszik, ezért hülyeség és kész.
Amikor megkérdik tőle, amit én is, hogy miért rablóportya az, ha a magyar sereg mondjuk a kor legerősebb hadjain úgy átmegy, mint a füst, mondjuk hogy az ellsinkófált Szent Koronát visszaszerezze, anélkül, hogy vérengzésekbe torkolljon a történet, és miért dicsőség az, ha országokat gyilkol le Nagy Sándor, vagy miért emelkedett kultúra az a római kultúra, amelyik azon szórakozik, hogy két ember hogy öli megy egymást egy tér közepén, akkor a válasz elmarad. Vagy miért magasabb erkölcsű kultúra egy Káin és Ábel testvérgyilkosságra épülő mítoszvilág, mint egy Hunor és Magor egymást segítő testvérpár mondavilágán alapuló kultúra, akkor hasonlóképpen kezdődik a mellébeszélés.
Nem csoda, hisz már elég mélyre beivódott az emberekbe sajnos az abszurditás. Már nem hisz a fülének, mikor azt mondja valaki, hogy amit te is abszurdumnak gondolnál, és logikátlannak, az valóban az. )
De maradjunk a tárgynál: jó lenne összegyüjteni az olyan dátumokat, amelyek valóban "ünnepek", nem csak "megemlékezések".
válasza:# 15!
Ha a személyi kultusz jegyében fogadsz el véleményeket, akkor megemlíthetem Fodor István régész, történész véleményét, aki az Elte Btk Finnugor Intézetének a munkatársa. Kijelenti, hogy a kalandozó magyarok vérengzéseiről, rablásairól és városok lerombolásáról szóló legendákra semmiféle bizonyíték nincs, ezek fikciók. Arra lennék kíváncsi, hogy, ha egy akadémikus álláspontot képviselő régész, történész tökéletesen ellentmond a véleményednek, akkor mégis milyen tájékozódás alapján foglalsz állást?
válasza:Egyről beszélük?
"Ugyancsak a 18. század végén kezd beigazolódni tudományos alapokon,
hogy a magyar nyelv se nem rokontalan, se nem a hun rokona, hanem az ún.
finnugor nyelvek családjába tartozik. A 19. század végén végleg eldől a nyelvi
vita a finnugor és a török tábor között, az előbbiek teljes győzelmével. Ez egyben
a hun-magyar azonosság teóriáját is lerombolta, bár sokakban – érzelmi
okokból – ez makacsul tovább élt. Leginkább a székelyekben, ahol a néptanítók
plántálták bele az újabb nemzedékekbe származásuk tévtanát a híres Csaba
királyfiról. (Attila ilyen nevű utódjáról egyetlen korabeli forrás sem tud.)
Az első világháború és Trianon után Hóman Bálint, nyelvi adatokra építve
pedig Gombocz Zoltán igyekszik újból életet lehelni e régi teóriába, úgy vélvén,
hogy ezzel elősegítik a magyarság nemzeti öntudatát. Ma már ezt az elgondolást
kizárólag az amatőr „őstörténészek” melengetik tovább, mit sem törődve
a történeti forrásokkal, tényekkel, hetet-havat összehordva régészeti leletekről,
állítólagos írott forrásokról, génvizsgálati eredményekről és egyebekről."
válasza:# 18!
Lehet, hogy nem figyeltem eléggé, de a beszélgetés onnét indult, hogy rablóportyáknak nevezted a "kalandozásokat", most pedig beszúrsz egy idézetet, amely annyira kapcsolódik a témához, mint az aktuális hóhelyzet.
De, ha már idelinkelted...!
Dr. Béres Judit, humánpopuláció-genetikus kutatási eredményei alapján: "Az említett népességcsoportokban végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy a korábbi feltevésektıl eltérően nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel."
Czeizel Endre így ír a Magyarság genetikája c. könyvében : A 2000-ben elvégzett Semino-féle, genetikai vizsgálatsorozat, Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint: "- A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, - 11 %-a az EU-7, - és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja."
Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.
Kiemelek az utóbbiból egy részt: "...73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja."
Elárulnád, hogy miképp lehetséges a genetikai vonal ilyen nagyfokú egyezése, ha a magyarság valahonnét az ural vidékéről jött ide? Csak azért, mert ha igaz az a tétel, hogy a magyarság a honfoglaláskor került a Kárpát-medencébe, akkor "uráli" géneket kellene, hogy hordozzunk, nem pedig "az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak" génjeit.
Persze ezeket figyelen kívül lehet hagyni, ezt hívják korlátoltságnak! Ennyi erőből viszont a tizediken állva figyelmen kívül lehet hagyni a gravitációt is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!