Ha maradt volna nagy-magyarország, mostanra asszimilálódtak volna a kisebbségek? (románok, szlovákok, horvátok, szerbek, ruszinok)
Figyelt kérdés
2012. aug. 12. 20:05
1/13 anonim válasza:
A románok és szlovákok bizonyosan és még a ruszinok is.De a szerb-horvát kettős kétséges,mert elég erős nacionalista beállítottságúak.
2/13 anonim válasza:
Egész biztos nem, ahogy a határon túli magyarok sem...
3/13 anonim válasza:
Valamennyire biztos, de teljesen biztosan nem. Nagy létszámú nemzetiségekről van szó, amik javarészt egy tömbben éltek. Ahhoz külön ezt célzó intézkedések kellettek volna. Például erővel szétszórni őket, hogy rá legyenek kényszerítve egy közvetítő nyelv (a magyar) használatára és a sajátjuk lassan kikopott volna.
4/13 anonim válasza:
Ha 900 év nem volt elég rá, ez 100 már nem oszt, nem szoroz.
5/13 rémuralom válasza:
Kizárt dolog, és ez nacionalista beállítottságtól független.
7/13 A kérdező kommentje:
De a 20.ik században minden felgyorsult,az asszimiláció is.
2012. aug. 12. 22:26
8/13 A kérdező kommentje:
A románok még 600 éve sincsenek itt.
2012. aug. 12. 22:32
9/13 anonim válasza:
Ez olyan kerdes nem tudjuk h miota vanbak it a romanok, szlovakok. Lehet h regebbota, mint a magyarok. De egy biztos. Valamelyik szlav nep mar itt volt mire idejott a magyarsag. Ezt bizonyitjak a szlav leteleoedettseget bizonyito jovevenyszavaink. Pl. Kapa, kasza, munka, határ...
10/13 mustafa33 válasza:
A ruszinok biztosan nem. A Magyar királyságban szaporodtak és megmaradtak, 1910ben 111280 volt a számuk Zemplén és Sáros vármegyékben. Csehszlovákiában Kárpátalja nélkül, 1921-ben 88970, 1950-ben 48231, 1980-ban 39266, 1991-ben 17197 ruszin és 13281 ukrán, 2001-ben 24201 ruszin, 2011-ben 33482 volt. tehát a szláv környezetben fogytak. 1945-1952 között hivatalosan oroszosításuk folyt, orosz iskolákat nyitottak nekik, orosz nyelven játszott az Eperjesi ruszin színház, propagálták az orosz nyelv átvételét, megszüntették a görögkatolikus egyházat, pravoszláv vallásra kényszerítették őket. 1952 után az ukránosítás volt a hivatalos irányzat, iskolákban ukránul tanították őket, ukránoknak is nevezték őket. 1989 után lehettek ismét ruszinok, de ekkorra 3 irányzat alakult: Ruszin, ruszin-ukrán, ukrán. Míg Magyarország lakosai voltak, az aszimiláció nem volt jelentős, mert a hivatalos nyelv a magyar nyelv idegen volt számukra és nem volt okuk más szláv népbe olvadniuk, megtartották identitásukat nyelvileg is, de vallásuk révén is. Ruszin nyelvű kiadványok voltak, ruszin nyelven könyveket is adtak ki. Csehszlovákiában viszont hivatalos nyelv szlovák és cseh volt, iskolák is szlovákok voltak, tanítók eleinte csehek, ruszin könyveket nem adtak ki, kultúra szlovák volt. A szlovák nyelvet értették ha nem is beszélték, munka után szlovák területekre mentek, áttvették a nyelvet, beolvadtak. Könyebben ment a nyelvváltás. Ha marad a lakhelyük Magyarországon, ma bizonyára 150 ezres lenne a számuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!