Gondoltál már arra, hogy megtanuld a Braille-írást, hogy tudj lámpa nélkül is olvasni?

Nem hülye ötlet, de...

Braille-nyomtatású könyvet csak látássérültek tudnak beszerezni, meg azok, akik ilyen témában dolgoznak (pl. iskola, központ, spec. könyvtár dolgozói).

Egyébként ezek nagyon nehéz, vaskos könyvek. Gondolj bele, a dudorok miatt! Szóval inkább olvass nappal, és estére válassz egy jó minőségű asztali lámpát.

Megtanulni elég rögös... bár nem tudom pontosan, mennyi idő.

> Gondoltál már arra, hogy megtanuld a Braille-írást,

> hogy tudj lámpa nélkül is olvasni?

Nem. :)

> Nagyon hülye ötlet?:D

Igen. :)

Felnőttként biztos, hogy nagyon nehéz megtanulni.

Én szoktam azzal szórakozni, hogy a gyógyszeres dobozokon lévő Braille írást fogdosom csukott szemmel, csak hogy lássam, érzem-e a különbséget egyáltalán egy-egy betű között, de komolyan meg nem tudnám mondani csak tapintással, hogy hol hány pont van.

Sógornőm többek közt vakokat is tanít (matek tanárnő) és szokott nekik csinálni geometriára körzővel kilyukasztgatott fóliát amin le lehet tapogatni a különböző alakzatokat, hogy mi a derékszög, meg mit hogy lehet megszerkeszteni, stb...

Próbálkoztam vele, de még egy háromszöget felismerni is nehéz, nem hogy egy bonyolultabb ábrát.

Szóval ők sokkal jobb tapintással rendelkeznek nálunk, nem lenne könnyű megtanulni.

Biztosan nagyon nehéz megtanulni, de az tenné érdekessé.

Tesóm mindig szól, hogy oltsam el a lámpát, mert aludni szeretne, én pedig szívesen olvasnék mindig tovább.

nekem volt egy osztálytársam általánosban, aki 2.os korára megvakult, az órákon mindig braille-ben jegyzetelt. Délután mind a ketten sokáig ott maradtunk, és megtanított írni a srác, jól elszórakoztattuk magunkat. :) Írni még a mai napig tudok, időnként használom is, mert vakügyi szervezetekkel megyek alkalomadtán érzékenyíteni iskolákba, esélyegyenlőségi napokra, stb... Olvasni viszont nem nagyon tudok, csak lassan, és kínlódva, azt igazából sokat kell gyakorolni nagyon. De egyébként nekem van sok vak ismerősöm, barátom, és akiket hallottam olvasni, ők sem tudtak valami hú de gyorsan, ez persze nem jelenti azt, hogy más sem tudna. :) De pl. amig megkeresed a következő sort, az is pl. idő, nem olyan vészes, de lesz egy kis szünet addig.

Ez nem ide tartozik, de azért leírom, hátha érdekel valakit, hogy mostanában a vakoknak csak nagyon -nagyon kis százaléka olvas braille-ben könyveket. Azok a könyvek a síkírású könyveknél sokkal-sokkal terjedelmesebbek, többek között azért, mert nagyon vastagok a lapok, meg hát nem is olyan gyors, és az újonnan megjelent könyvek kb. soha nem érhetők el így. A legtöbb látássérült egy speciális képernyőfelolvasó programot használ az olvasáshoz, amit szgépre kell feltelepíteni.