Hogyan alakultak ki Magyarország jelképei?

A zászlót, mint olyat, ugye eredetileg a rómaiak találták ki. Ez volt az ún. vexillum, ami egy botra tűzött lelógó vörös szövet volt, rajta a legio jelképével, vagy a római sassal. Később, a birodalom bukása után, a német-római császárok is ezt használták, jelképezve, hogy ők a római császárok örökösei. A zászló egyszerűsítésére nem ritkán egyszínű vörös zászlót használtak. Ezt vette át Szent István is. Aztán Imre királyunk idején az aragóniai felesége miatt jött be az ún. Árpád-sávos vörös-ezüst(fehér) sávos lobogó, amihez a XVI. században jött hozzá a zöld, valószínűleg a címeren lévő hármas halom színe után. A trikolór meg ugye a francia forradalomból jött.

A kettős keresztet nem mi találtuk ki. Az az ún. apostoli kereszt. Nem magyar jelkép. Azt pontosan nem tudom, hogy került be a címerbe.

Az Árpád-sávos lobogót már írtam. Az aragón lobogóból származik, ami máig vörös-arany(sárga). Nálunk módosulva vörös-ezüst(fehér).

A piros-fehér-zöld mint nemzeti színek először egy XVI. századi domborművön jelentek meg valahol Ausztriában, ahol a Habsburgok az elődeiket ábrázolták és Szent István piros-fehér-zöld palástot visel. Ez jelzi, hogy ekkor ezek már egyértelműen magyar színek voltak. A trikolór pedig már Mária Terézia címerén is megjelent, aki, mivel nőként nem lehetett német-római császár, legmagasabb titulusaként a magyar királynőit használta és címerén is a sas mellére a fekete-arany(sárga) császári pajzs helyett a piros-fehér-zöld magyart tette.

Mint magyar zászlót, a trikolórt 1848-ban vezették be.

Az Árpád-sávos zászló egy nem oly régi kreálmány. Mint zászló az Árpádok sosem használták. A honfoglaló magyarság lobogója egy egyszerű vörös zászló volt. (A korban a legtöbb lobogó egyszínű mindig jól látható zászló volt. Francia-kék. Német-sárga)

A sávozás Imre királyunk idejében jelent meg először (vagyis sokkal később mint a kettőskereszt és a hármashalom) A sávokban akkor még oroszlánok is voltak. (Ez a címer szerepel ma az Országgyűlés alsóházának falán is)

Az úgynevezett Élő-Heraldika korszakában (vagyis amikor a címereknek még sok jelentősége volt) szükség volt arra, hogy a katonák megismerjék, hogy ki van ellenük és ki nincs. És ha egy uralkodóház kihalt általában az új király, hogy legitimizálja uralmát a saját címerét egyesítette a korábbi dinasztia színeivel. Pl. Károly Róbert a sávozás-liliomos címer.

Az élő herladika korszaka után a címerek csak másodlagos szerepet kaptak. Így fordulhatott elő, hogy díszítési célokra használták fel.

Ekkor kezdtek kialakulni a bonyolult, területeket is bemutató címerek. (lásd Nagy-Címer)

Minden földrajzi területnek, országnak külön címere lett amelyek általában az első ott uralkodó dinasztiáktól "kapták"/ vették a címert. Magyarországot az Európai címerközösségekben mindig a Kettős kereszt és a Hármas halom jelképezte (korona nélkül)

A Címer és a zászló mellett a Magyarság ősi jelképe (és a leg régebbi) a Turu amely egy mítikus állat. (általában minden nemzetnek van ilyen)