Hogy is van ez a húsvéti időszak?

Jövő hét szerda hamvazószerda. Márc. 9. Húsvétvasárnap ápr. 24-én lesz.

Alapvetően ugye a húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, ill. hétfő. Előtte van a nagyhét, ami a megelőző vasárnappal indul, ez virágvasárnap, idén ápr. 17. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, aztán nagycsütörtök, ami az utolsó vacsora ünnepe, nagypéntek, ami a keresztrefeszítésé, szombaton már a sírban volt.

A böjt az hamvazószerdától húsvétig tart, hamvazószerda a húsvétvasárnaptól visszafelé számolt 7. vasárnapot követő szerda. Azaz összesen 49 nap.

A böjt valóban 40 napos, és a te számításodban nem is volt hiba, csak a számítás módjában. :) A 40 napba a vasárnapok nem tartoznak bele, mert a vasárnap a feltámadás, az öröm ünnepe, ezekre a napokra nem vonatkoznak a böjt "szabályai", mert vasárnap még böjtidőben is az öröm dominál (hogy Krisztus feltámadt). Így már megkapod a 40-et.

A böjti vasárnapokat egy-egy zsoltár versei vagy tartalma alapján nevezték el:

- 1. vasárnap: Invocavit; Zsolt. 91,15 (Ha kiállt hozzám, meghallgatom...)

- 2. v.: Reminiscere; Zsolt. 25,6 (Gondolj, Uram, irgalmadra...)

- 3. v.: Oculi; Zsolt. 25,15 (Szemem állandóan az Úrra néz...)

- 4. v.: Laetare; Ézs. (Iz.) 66,10 (Örüljetek Jeruzsálemmel...)

- 5. v.: Judica; Zsolt. 43,1 (Szolgáltass nekem igazságot...)

- 6. v.: Palmarum; Mk. 11,1-10

Virágvasárnap a Húsvét vasárnapját megelőző vasárnap. Annak emlékét ünnepeljük, hogy Jézus (passiója kezdetén) egy szamárcsikó hátán dicsőségben bevonul Jeruzsálembe a nép ujjongása közepette. Pálmaágakat szórnak az útra, amerre jár, az ünnep latin neve erre utal: palmarum.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora ünnepnapja is egyben, úgy is mondják, az Eucharisztia megalapításának ünnepe. Jézus ezen az estén ülte meg tanítványaival együtt az utolsó vacsorát. Nagypéntek a keresztrefeszítés napja. Nagyszombaton nincs ünnep, ekkor Jézus a sírban van.

A szokások a történelmi egyházakon belül is eltérnek, máshogy ünnepelnek római katolikusok, reformátusok, evangélikusok... én evangélikus vagyok, nálunk jóval "egyszerűbb" az ünneplés, mint a katolikusoknál. Igazából külön szokások, mint pl. a nagycsütörtöki lábmosás, krizma szentelés, nagypénteki oltárfosztás stb. ilyenek nincsenek nálunk. Nagycsütörtökön természetesen úrvacsorás (Eucharisztiás) istentiszteletet tartunk, nagypénteken pedig felolvassák a passiót. Sok helyen "hagyomány", hogy a húsvéti feltámadási istentiszteletet hajnalban tartják (nálunk is, kis faluban), ennek az a mondanivalója, hogy ezzel is a sötétség-világosság szimbólumait érzékeltessük: sötétségben kezdődik a szertartás, és mire az úrvacsorai közösségre kerül sor, már világosságban úszik a templom. A feltámadás, az új élet szimbóluma is: Jézus dicsősége legyőzi a sötétséget, a halált.

Általában az újonnan keresztelendők és konfirmálandók is a Húsvét hajnali istentiszteleten részesülnek a keresztség szentségében és a konfirmációban.

Húsvét vasárnapját követő vasárnapot fehérvasárnapnak is hívják, mert régen a Húsvét hajnalán megkereszteltek az akkor kapott fehér ruhájukat egy héten keresztül még viselték egészen eddig a napig.

A Húsvét utáni vasárnapoknak is megvannak a maguk latin elnevezései:

- Húsvét utáni 1. vasárnap: Quasi modo geniti (fehérvasárnap); 1Pt. 2,2 (Mint újszülött csecsemők...)

- Húsvét u. 2. v.: Misericordias Domini; Zsolt. 33,5 (Szereti az igaz ítéletet...)

- Húsvét u. 3. v.: Jubilate; Zsolt. 66,1-2 (Örvendj, egész föld...)

- Húsvét u. 4. v.: Cantate; Zsolt 98,1 (Énekeljetek az Úrnak új éneket...)

- Húsvét u. 5. v.: Rogate; Ézs. 48,20 ill. szintén 66. zsoltár (Menjetek ki Babilóniából...)

- Húsvét u. 6. v.: Exaudi; Zsolt. 27,7 (Halld meg, Uram...)

Exaudi vasárnapját megelőző csütörtök a Mennybemenetel ünnepe, katolikusoknál áldozó csütörtök. A következő vasárnap, ill. hétfő már Pünkösd ünnepe. Pünkösd után Szentháromság vasárnapja jön (evangélikusoknál legalábbis ilyen elnevezéssel ünnepeljük), ezt követően pedig jönnek a Szentháromság utáni vasárnapok, amiből 22 és 27 között lehet bármennyi, amíg el nem következik Advent első vasárnapja. Erre csak azért tértem ki, hogy ezzel is mutassam: a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok száma is attól függ, adott évben milyen dátumra esik Húsvét ünnepe, ahogy már előttem is írták. Egyébként katolikusoknál nem így hívják a Pünkösd utáni időszakot, és ők még egyéb ünnepeket is megülnek nyáron és ősszel is. Én mint evangélikus írtam a fentieket, de ezek általánosságban egyetemes hagyományok.

Római katolikus "szokásokat" magamtól el sem merem kezdeni, mert ebből (a tradíció gazdagságából kifolyólag) nagyon sok van. A hagyományok pedig tájanként, népcsoportonként, szinte falvanként különbözhetnek.

De van egy nagyon jó könyv a témában, aminek Bálint Sándor neves néprajzkutató a szerzője. Mivel ünnepenként vannak felosztva a témák, nagyon jól lehet benne keresni, és egy elég részletes leírást ad egyházi és világi népszokásokról is egyaránt:

[link]

Bocsánat, amiért ilyen bőven írtam...

20/l