Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Népszokások » Más is érezte már úgy, hogy a...

Más is érezte már úgy, hogy a szülei gondolata az egyetlen, ami miatt nem lesz öngyilkos?

Figyelt kérdés

Mit gondoltok erről? Éreztétek már úgy, hogy például ha a rokonságból mentek valakihez valamilyen esemény kapcsán vagy ismerősökhöz, akkor tulajdopnképpen senki se ismer, senkit se érdekelsz, csak állsz ott mint egy bábu, mert "ott kell lenned", de valójában érdemben nem érdekelsz senkit, csak megkérdezi mindenki a szokásos kérdéseket (hogy megy a suli? hogy vagy? stb) és ennyi. És a szülőkkel is hasonló a helyzet. Ha meghalnál egy nap, a szülők lelki betegek lennének, de a mindennapok szintjén azt se veszik észre, hogy ott vagy. Mindenki magával van elfoglalva.


De ez csak egy kis kitérő, nem ez a kérdés. Érezte már valaki úgy, hogy a szülei az egyetlen ok, ami miatt nem öli meg magát? Egyre inkább úgy érzem, hogy vége, de mindig előttem lebeg az anyukám, aki egy áldott jó lélek, és tudom, hogy képtelen lenne feldolgozni és élni. És apukám is. És ez a dilemma, a mérlegnek ez a két oldala teljesen az őrületbe kerget.


2010. nov. 18. 17:37
1 2
 1/14 A kérdező kommentje:
És persze ott vannak ennél sokkal "földibb" dolgok is: az energia, a pénz, a fáradság, amit belém fektettek.
2010. nov. 18. 17:38
 2/14 anonim ***** válasza:
Én is éreztem már így,többször is.:((( Lenne kedved beszélgetni róla?Ha van kedved írj privátba.
2010. nov. 18. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:

Igen.

Kerültem olyan helyzetbe, amikor tudtam, hogy most ott a válaszút, (a testem már nem tiltakozhatott, mert olyan helyzetet kreáltam magamnak, nem tudatosan. Ezt most itt nem részletezem.) Ekkor, amikor már, hallottam a rendkívül lassú és egyre lassuló pulzusomat, éreztem, hogy most meghalhatok, csak akarnom kell, de ekkor eszembejutottak a szüleim és nem engedtem el magam végleg, pont ezért amit leírtál, hogy belebetegednének és részben értelmetlenné válna az életük (van egy testvérem is, ezért írtam részbent). Ne is gondolj önngyilkosságra, mert valami jó mindig következik a rossz után! Legyél nyitott, és kezdésnek mondjuk menj ki a természetbe, de ne városi parkba, hanem az igazi vadonba, és fülelj, szemlélődj, figyeld, hogy mi történik körülötted, élvezd a szél símogatását stb. Tapasztalatból tudom, hogy ez szinte mindig, minden lelki sebet képes orvosolni.

Egyébként meg miért kellene ott lenned?! Ha az nem érzi jól magát valaki, akkor nyugodtan elmehet, nem kényszer semmi sem! Keress olyan barátokat, akik megérdemelnek, ha megtalálod őket egyszersmind megváltozik majd minden.

2010. nov. 18. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 A kérdező kommentje:

"Egyébként meg miért kellene ott lenned?! Ha az nem érzi jól magát valaki, akkor nyugodtan elmehet, nem kényszer semmi sem!"

Ott kell lennem, így tisztességes. Más kérdés, hogy nincs sok értelme.



A vadon nem egy új dolog, régebben, mikor ez az egész elkezdődött, pontosan oda menekültem. Csak az a baj vele, hogy igazából nem old meg semmit. Ma már nem tudom így "elnapolni" a dolgokat. Nem mentegetőzhetek többé azzal, hogy van még egy csomó időm. Nincs időm.


"Keress olyan barátokat, akik megérdemelnek, ha megtalálod őket egyszersmind megváltozik majd minden."

Blab-bla-bla (bocs.) Nem ilyen egyszerű. Nem tudok semmilyen kapcsolatot építeni, alapból nem is gyerekek közé szocializálódtam, hanem felnőttek közé. A korombelieket utálom, tőlük semmire nem számítok. Nem tudtam soha igazán beilleszkedni közéjük. Sokszor hallottam már ezt a "keress barátokat"-dolgot- nem bírok vele mit kezdeni. Sokkal gyakrabban fantáziálok arról, hogy egy kinyírom a kortársaim egy részét, mert annyi véglény van köztük és olyan irritálóak. Büntetni akarok, vagy másokat, vagy magamat.



ÍRJATOK MÉG!

2010. nov. 18. 21:07
 5/14 anonim ***** válasza:
Én pont a szüleim miatt akartam öngyilkos lenni.Neked viszont segítségre van szükséged!
2010. nov. 18. 21:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:
Lehet benne valami
2010. nov. 18. 22:06
 7/14 anonim ***** válasza:

19:20-as vagyok.

Ezesetben nem mondhatok mást sajnos, csak azt, hogy irány a pszichiáter, szerintem ezen már csak egy szakember tud segíteni!


Mit oldassz meg az önngyilkossággal? Szerintem semmit!

Ha kinyírsz pár embert, azzal se lesz jobb a világ, mert téged sittre vágnak, és attól nem lesz kevesebb "véglény" a világban, mert amennyit kinyírsz az csak csepp a tengerben, nem beszélve arról, hogy azzal sok családot hazavágnál. Sajnos részben a mai társadalmi berendezkedés felelős azért, hogy sok szemét ember van, ezen pedig egy személy nem sokat változtathat, főleg azzal, amit írtál.


Egyébként hány éves vagy?

2010. nov. 19. 00:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 A kérdező kommentje:
18 múltam.
2010. nov. 22. 16:45
 9/14 szexiboj válasza:

Fiatal vagy még, előtted az élet. Ne dobd el magadtól, sok gyönyörű perc/óra/nap vár még rád :)

Szerintem kissé önbizalom-hiányos vagy, ami nem jó dolog, mindenképpen segítség kell, mert tovább fajulhat és a végén depresszióba torkollhat. Nem jó dolog, hidd el.

2010. nov. 22. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 A kérdező kommentje:

"mindenképpen segítség kell, mert tovább fajulhat és a végén depresszióba torkollhat"


Megtörtént... szerinted egy lelkileg egészséges ember kiírna egyáltalán ilyen kérdést?

2010. nov. 22. 20:48
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!